2009. január 28., szerda

Január 19-25




Az elmúlt hét történései. :)


Hát igen, rendkívül mozgalmas egy időszak volt ez mindenkinek. Hétfőn reggel anya már fél 7-kor ébresztett,mert szeretett volna elköszönni tőlem. Papa és mama már itt voltak,hogy vigyázzanak rám, még apa beviszi anyát a kórházba. Aztán azzal telt a nap hogy játszottunk, mamával, papával. Sajnos történt egy baleset is, apába belement egy autó a kórház parkolójában, mikor jött el anyától.. :( Szegény, teljesen ki volt akadva. :(


Kedden reggel papa jött korán, én még aludtam,mert apa pedig ment anyához és nagyon izgatott volt, hogy Maját nemsokára a kezeibe veheti. Sajnos mama aznap feküdt be a kórházban. Egy jó van a sok rosszban, hogy így szinte minden nap többször felosont anyáékhoz és már ott megölelgethette Maját. :)


Szóval papa volt reggel, aztán keresztanyu és Lili is befutott. Én nagyon dajkáltattam magam keresztanyuval, de játszottunk is persze. Közben pedig apa segédkezett Maja születésénél. Aztán anyát feltolták az osztályra, Maját is felvitték, és apa még egy kicsit maradhatott. Majd jött haza. Délután elmentünk Mogyoródra és szerencséje volt apának, sikerült megvennie azt az elemet, amit a bácsi összetört neki az autón, és nem is volt olyan borsos ára. Így már csak a jóidő kell,hogy kicserélje rajta.


Hazafele a corába is elmentünk mert én autózni szerettem volna, és még a mozgó játékokat is kipróbáltam, nagyon élménydús nap volt ez nekem.


Szerdán pedig láthattam anyát és Maját én is. :) Délelőtt játszottunk apával, vásárolni voltunk, délután pedig bementünk anyuékhoz a kórházba. Nem volt pityergés, bár nagyon örültem anyának, Maját pedig rögtön meg akartam simogatni, szeretgetni. Lili mikor meglátta mondta is mindjárt keresztanyunak, hogy vigyük haza. :) Anyát ölelgettem, puszit adtam neki, de gond nélkül el is köszöntem mikor jönnünk kellett. Hazafele Lacusékhoz ugrottunk még el,mert valamit javítani kellett a fűtésükön. Csütörtökön meg pénteken is ott kötöttünk ki este, mire apa megoldotta a gondot. De én jót játszottam elsősorban Lacus játékaival,mert hát Lacus nem akart velem játszani, sőt irigy volt,mindent el akart venni tőlem. Dominikot is megszeretgettem.


Csütörtökön, pénteken és szombaton is voltunk délutánonként anyáéknál egy picit, meg játszottunk tovább. Voltam a szomszédban Anikónál is az egyik nap még apa a városban vásárolt. Voltunk közösen vásárolni is, amikor anya kért néhány dolgot, amit be kellett vinni neki a kórházba.


Vasárnap pedig ismét jött papa, akivel addig itthon játszottam amíg keresztanyuék segítségével apa hazahozta anyát és Maját a kórházból. MIndenki megcsodálta, én rögtön az ölembe akartam venni és megpusziltam megsimiztem, alig akartam a járóka mellől eljönni. Szegény nagyon sírt, aznap elég sokszor. Mert a csúnya kórházban semmi mást csak tiszta vizet adtak neki és anyának meg nem volt elég tejcsije és éhezett már 2 napja a picike.. :(:(:( (mondhatni épp hogy volt tejcsim.. :( )


De mostanra már jobb a helyzet, éjszaka is elég jól tudunk aludni így összezárva is.




2009. január 26., hétfő

2009. január 20. 9:05 perc






Hogy szövegesen mikor érkezünk, azt nem tudjuk, de itt vannak a képek! Mindenki jól van, anya és Maja 25-én vasárnap érkeztek haza. Én nagyon szeretgetem a kistesót, már az ölembe is ült, a fürdésnél is tüsténkedem és igazi nagyfiúként viselkedtem még anya nem volt itthon. Sokszor voltuk a kórházban, már ott is csak símogatni akartam Maját. Apával nagyon jó partnek voltunk és minden ügyesen megoldottunk ketten. Anya nem győzte hagnoztatni milyen büszke ránk. Sajnos a körülmények nem nekünk kedveznek,mert anya hasa fáj, alig tud bármit is csinálni, még velem sem tud leülni játszani, folyton apát húzom magammal,hogy játszunk, pedgi neki még anyának is segítenie kell. És hát mama még a kórházban van,mert neki meg a vesekövét vették pont most ki. Így jövő héttől,mikor apa dolgozni indul már, anya nagyon fél. A hangerőm és a síkításaim azok, amiket még meg kell tanulnom kezelni, mert hiába tudom,hogy Maja alszik, én sokszor elkurjantom magam, és kiabálok apának vagy anyáka.. pedig azért a lakás nem olyan óriási..
Igyekszik anya jönni és még többet írni napjainkról!
Köszönjük, hogy vártatok és aggódtatok!

2009. január 18., vasárnap

Utolsó hétvégénk hármasban





Ez a része tetszik most a dolognak nagyon, hogy bár anya holnap elmegy, de ha hazajön, akkor már 4-en leszünk. :) És ma azt is mondtam, hogy addig ketten lesznek itthon, apa meg ő, és mi is ketten leszünk a kórházban, Maja és én. :)
A hétvégénk tehát eltelt, az utolsó, amikor még hárman voltunk.. Furcsa..
Tegnap délelőtt vásárolni voltunk, mert a hét folyamán, hogy anyával le se mentünk szinte, elég jól megcsappant a hűtő. Így hármasban elmentünk a piacra meg a diszkontba és a gyógyszertárba is beugrottunk. Szerencsésen anya kontaklencséjét is elintéztük.
Ebéd és alvás után pedig kimentünk a mamáékhoz. Bár papa éppen dolgozott és nem volt otthon, de mama meg dédi várt bennünket. Mi már elég régen jártunk náluk, és hát szegény mama is megy a kórházba, ő kedden, és hát Lilikéjék is jöttek, ezért nem lehetett kihagyni a lehetőséget.
Nagyon hancúroztunk,meg kissé butultunk is,most Lilike kapott egy nagyobb fejmosást, de jókat játszottunk, a felnőttek meg beszélgettek. A Piroska névnapot is megtartottuk újra,mert hát mi a múltkor lemaradtunk róla, és hát mivel az ajándékok nálunk voltak, így most közösen keresztanyuékkal végre mamát és dédit is felköszöntöttük.
Jól felpakolva jöttünk haza, így a hűtő hiányzó szegletei is meg lettek tölteve minden félével, egy darabig kitart majd. :)
Ma anya főzött szinte egész nap. Délelőtt fini rizseshúst csinált, az volt az ebéd de holnapra is maradt belőle. Délután pörköltet készített tarhonyával úgyhogy keddre is van hami.. a többi már apu dolga lesz.. de azt ígérte nem maradok éhen.. remélem. :)
Egyébként én egész nap apával játszottam. Szinte észre sem vettem hogy anya éppen itt van, vagy az emeleten, vagy mit csinál. Csap apáztam egész álló nap. Most a szokásos esti program van soron, aztán pedig megyek aludni,mert anya reggel fél 7kor ébreszt, hogy még el tudjunk búcsúzni egymástól és ne váratlanul tűnjön el. Mert hát neki 7 órára már jelenése van a kórházban.
Ha minden visszaáll a régi kerékvágásba, és anya is ide tud majd ülni a gép elé, jelentkezünk ismét.
Addig is mindenkinek nagyon kellemes hetet és hétvégét is előre!

2009. január 16., péntek

Szeretünk Maja, és nagyon várunk már!












Itt a hétvége

És anya egyre zizibb... :) MInden kiesik a kezéből, kidől, mindnet lever. :)
Szerencsére az idő jobbra fordult, most éppen szépen süt a nap, amitől az én kedvem is jobb. És valahogy most az alvókám is fergeteges. Ma reggel pl. fél 8kor keltem. :) És a déli alvásom is 2 óra körül van mostanában.. Anya nem is érti hogy mitől alszom ennyit, hiszen hétfőn voltunk utoljára kint, sajons.. :(
A napokban nem merte anya kitenni a lábát,mert még Anikó is azt mondta, hogy az egész város tiszta korcsolyapálya.
Az egészségem jól van, az orrom az ami folyik még mindig, de ezen felül semmi gond velem. Reméljük mire Maja hazaérkezik, ez is elmúlik majd.
Ma egy jó nagyot társasoztunk anyával,meg építőztünk is, bár ez utóbbi annyira nem feküdt anyunak,mert már 10 perc után panaszkodott, hogy nem tud a földön ülni. :) Mesét is néztem,meg egy kicsit autóztam egyedül.
Tegnap pedig igyekezetem délelőtt egyedül játszani, anyu meg nekikezdett egy falvédőnek, mert állítólag a járóka mögött a fal olyan kopár, és eddig eszébe se jutott, hogy oda is kellett volna készítenie valami szépet.. Hát mostmár a figurák meg vannak hozzá, de hogy kész mikor lesz.. Én is segédkeztem persze.. :) Délután pedig Anikónál voltam és ott játszottam egy nagyot.
Az utóbbi időben egyre hízelgőbb és bújósabb lettem. Azaz sokkal többször nyilvánítom ki anya és mostmár apa felé is hogy szeretem őket. Naponta többször is puszit adok, megölelem és mondom. És hát este ez nem maradhat el. Anya már nem bír az ágyamon ülni, úgy hogy az ölében vagyok,mert régen mindig ez volt az utolós esti ceremónia. Így adtam apának puszit, aztán apa lement, és még anyával váltottunk néhány szót, pusziszkodtunk, én megszeretgettem és úgy mentem aludni. Már egy ideje nem működik, így apa az akinek az ölében ülök. De mostmár mind a kettőjüket húzom magamhoz és szeretgetem a puszik után és mondom nekik, hogy nagyon szeretem őket. Sokszor vissza is kérdezek, hogy "te is szeretsz?" :)
Anya tegnap készített egy kis meglepit nekem, hogy amíg a kórházban lesz, gyorsabban teljenek a napok a számora és pontosan megértsem, hogy mikor fog Majával hazaérkezni hozzám. :) Majd megmutizom. :):)
Tegnap fel voltam háborodva amikor anya azt mondta, hogy Maját mindenki fogja szeretni. Kikértem magamnak, hogy Maja az enyém lesz és csak én fogom szeretni. :) Na anya, erre varrjál gombot... :):):):)

2009. január 14., szerda

Köszönjük, hogy gondoltatok ránk drága Mia és Maja anyu, és nektek is Bencus és pocilakó Marci anyu.


"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"
Köszönjük,hogy ránk is gondoltatok, és megtiszteteltetek ezzel a címmel kedves barátnőim. Mi is nagyon örülünk, hogy már olyan régóta olvashatunk a két édes kislány mindennapjairól és életéről, és hogy ez a virtuális barátság létezhet, és működhet közöttünk.
Igyekszünk méltóak lenni rá a továbbiakban is kedves Nóri anyu, kicsi Mia és Maja . :)
És nektek is köszönjük Bence és kicsi pocilakó Marci, valamint Bea anyu. Hiszen benneteket nem is annyira régóta ismerünk. Valójában a közös pocilakó hozott össze bennünket, de jó olvasni mindennapjaitokról, és köszönjük, hogy ránk találtatok.
És hát hogy hogyan tovább? Szeretnénk továbbadni ezt a díjjat, vagy címet a következőknek:
Melinda anyuja Móni: http://nika74.blogspot.com/
Anna Lujzi barátnőm anyuja Heni: http://annalujza.blogspot.com/
Lori a nagylány és a pocaklakó anyuja Debi: http://www.babaszoba.hu/services/blog/lori
És ne haragudjatok ránk,ha már olyanoknak is elküldtük újra ezt az oklevelet akik már kaptak, de igazából mi talán csak benneteket olvasunk. :) És azért se haragudjatok, hogy pici Majánk naplójában nem találjátok meg ezt a játékot, de tényleg nem tudunk újabb kedves barátokat megnevezni. De köszönjük,hogy már ő is ennyire közétek tartozik és őrá is gondoltatok. :)

Unalmas hétköznapok...



És ha már Maja lakrészét lefotózta anya, akkor az enyémet is. :) Hiszen itt is történt egy kis változás,mert a komód ami leesésgátlóként szolgált, az a pelenkázó, így kaptam egy fonott kosarat az ágyvéghez, és a polcom is végre felkerült a falra, amin a mesekönyvek sorakoznak.


Na jó, nem annyira... :) Csak abban unalmasak a számomra, hogy nem voltam kint sem ma sem tegnap.. Na jó, ma ebben a buta esőben nem is nagyon vágyott ki senki. Szerencsére anya tegnap elintézte még a kórházi jelenését, meg is szenvedte rendesen.. meg a csekkeket és a gyógyszertárat is. Így reggel apa volt munka előtt elküldve tejért meg kenyérért, mi meg ki sem mozdultunk.


Maja sem.. ő sem akar előbújni, pedig én már rettentően türelmetlen vagyok. Napról napra többet beszélek, kérdezek róla. Mondogatom ,hogy nagyon kíváncsi vagyok már rá és hogy hogy fogom szeretgetni, meg puszilgatni, meg mi mindent mutatok és tanítok majd meg neki.. :)


Tegnap így a délelőttöt mamával töltöttem. Már az ebéden is túl voltunk mire anya megjött. Szépen játszottam is egyedül még mama mosogatott és kicsit segített anyának rendet tenni. Aztán meséltünk, gombfociztunk, versenyautóztunk. Közben Anikó is átjött egy kis időre és ő is beszállt a játékba.


Gombalevest és túrógombócot ebédeltem, aztán mama mesélt még egyet és úgy mentem aludni.


Aludtam is egy jó nagyot, több mint 2 órát tegnap és ma is.


Délután anya pihizett én meg körülötte játszottam meg beszélgettünk, kirakóztunk.


Ma társasoztunk és építettünk együtt, meg anya ebédet főzött. És hát ész nélkül megy a Süsü nálam. Mióta megkaptam karácsonykor a kismagnómat, azóta legalább nem anyának kell pattognia hogy bekapcsolja meg megfordítsa,mert ma is pl. egy kazetta ment délelőtt és délután is... Anya már néha gutaütést kap tőle... hihi. Thomast is néztem ma, megnéztem a Teljes gőzzel előre c. mesét. Nagyon tetszett. Közben szorongattam a vonataimat.


Este még játszottam egyet apával. Távirányítottuk a vonatomat és építőkockáztunk is egyet.


Az orrom még folyik rendesen. Azaz hogy nagyon sűrű dolog jön belőle.. Talán ennek köszönhető, hogy éjjel viszont szépen alszom, és nem kell senkinek sem velem virrasztania. Tegnap még adott nurofent anya, a dokinéni utasítására, de szerinte már nélküle se lett volna lázam. Ma pedig már csak a homeos csodaszereket kaptam anyától. :)

2009. január 12., hétfő

Doktor néninél újra

ÉN voltam a takarító személyzet, porszívóztam a hátra maradt fenyőtüskéket. A másik képen pedig nagy átéléssel telefonálok.. igaz, a csigabiga kalapjával, és húzókájával... :)


HÁt igen. Tegnap lebontottuk a fát, felállítottuk Maja járókáját, takarítottunk és játszottunk apával. Anya pihengetett, ebédet főzött, mosott.


Nekem sajnos lázam is volt 2x is. A déli alvás elég ramatyra sikerült. Este is nehezen aludtam el, de éjjel szerencsére nagyobb gond nem volt. Anya többször rámnézett, de bár napközben rengeteg cuccos jön az orromból, éjjel alszom,és szinte nincs is eldugulva, talán 2x ha fújni kellett.


Ma reggel hamar megjött papa, ő vigyázott rám még anya elment a vérvételre a kórházba. Mama is ott volt éppen, sajnos, mert neki meg újra talátak egy vesekövet a bal veséjében, most ő is a doktorbácsikhoz szaladgál.


Anya fél 10re végzett, de holnap is mennie kell. Holnap reggel mama jön vigyázni rám, neki csak pénteken kell visszamenni legközelebb. Csak sajnos az a rossz hír, hogy hétfőn lehet hogy ő neki is be kell feküdnie, akkor meg nem tudjuk még ki fog rám vigyázni még apa és anya a kórházban lesznek.. :( Nem jó, hogy mindig így összejönnek a dolgok.


Aztán mikor anya megjött felöltöztünk, és papát lekisérve elmentünk a doktor nénihez. Mert reggel is hőemelkedéssel ébredtem és tegnap volt egy elejtett megjegyzésem miszerint fáj a fülem és a torkom is.. anya nem akarta ezt annyiban hagyni.


Hát a szitu pont ugyan az mint egész decemberben (mármint az arcüreggyulladást és a köhögést leszámítva mert az már szövődmény volt). Megfázás, antibiotikumos orrcsepp, köptető, lázcsillapító, lámpázás, orrfújás. És mivel a doktornénike anya elmondta, hogy jövő héten már érkezik a kistesó, így vissza lettünk rendelve a hét közepére, hogy ha nincs változás akkor ad a doktor néni antibiotikumot, hogy mire Maja megérkezik és teljesen gyógyult legyek. És hát most az óvodának is annyi egy időre. Anya beszélt az ovónénivel és mondta, hogy min. 1 hónapig itthon leszek, nem tudni mikor megyek majd újra.. főleg ezekkel az előzményekkel.. :( Kérdés hogy viselem majd.


Mert hát azt, hogy ha nem velem beszélgetnek azt nagyon nehezen tűröm, főleg ha másfele is figyelnek... Pedig anya mindig igyekezett úgy csinálni,hogy ne én legyek a középpont, sőt, nem is voltam. De úgylátszik fejlődik az egóm és rettentően akaratos vagyok.. Folyton veszekedni kell velem, ha anya és apa 10 mondatot váltani szeretne egymással,hogy hallgassak már el és ne azzal foglalkozzam mivel hívhatom fel magamra a figyelmet. Anya szerint hamarosan kénytelen leszek megtanulni.


Ma rengeteget kérdeztem Majáról, szinte egész délután róla beszélgettünk. Képeket nézegettem és az is felmerült hogy miért nem vagyok pl. az esküvői képeken, hol voltam. Nem igazán értettem anya magyarázatát, de amikor megkérdezte, hogy Maja hol volt amikor a még nem volt a pocakban, akkor valamit felfogtam abból mit is jelent, hogy még nem volt..


Apa már fél 5kor itthon volt. Játszottunk gombfocit, aztán én voltam a cica. Még becsavartuk a hiányzó 2 csavart a járókába, megszereltük a hintalovamat is.


A szokásos esti rutin után pedig megyek aludni, és holnap mamázni fogok egész délelőtt.


2009. január 10., szombat

Mazsola

Anya péntek reggel árulta csak el hogy ma nem megyünk óvodába, hanem helyette délelőtt színházba megyünk. :) Nagyon örültem neki, bár odakint irdatlan hideg volt... anya majd megfagyott, még úgy is hogy autóval mentünk egészen a művelődési házig. Majdnem elkésni is sikerült, pedig időben kezdtünk öltözni. Hiába, anya tempója sem a régi már ... :)
Az előadás nagyon jó volt, Mazsola és Manócska története is tetszett, mikor végelett kérdeztem anyától,hogy legközelebb is jövünk, ugye? :) Csak az nem tetszett, hogy nagyon hangos volt.
Mire vége lett, már elég álmos voltam. Így hazafele még bementünk a zöldségeshez de aztán irány haza. Ebédeltem, amiből azért a babfőzelék nem csúszott olyan egyszerűen.. Anya mérges is volt, mert mióta ovodába járok, azóta nem eszem meg meg fínyáskodom a főzelékeken,mert ott senki nem foglalkozik azzal hogy mit és mennyit eszem.
Aztán pedig aludtam egy jó nagyot. Viszont tegnap egész nap tüsszögtem, és olykor orrot is fújni kellett, anya már tudta mi jön.. és sajnos igaza lett.
Az éjszakánk sem volt túl rózsás, bár én inkább csak nyöszörögtem meg forgolódtam folyton, anya jött többször orrot fújni nekem. Ma pedig már szinte egész nap dőlt az orrom, tiszta piros már az arcocskám is. Délutánra még lázam is lett, így a mamáékhoz sem tudtunk elmenni felköszönöteni őket. Most akartuk a Piroska névnapot előre hozni, de mi sajnos maradtunk. Mama meg papa még bejöttek este, hoztak nekünk finiket, meg gyümölcsöt és pampuskát, meg megnézték hogy vagyok.
Anya is elég vacakul volt egész nap, feszít lent nagyon a kistesó, szét akarnak szakadni a lábai. Alig bírt felállni,meg leülni, meg mozogni egyáltalán. Már a délelőtti főzés is nehezére esett. Aztán mikor apa elment 10 órakor mert dolga volt, akkor még velem is játszott egy kicsit. Aludni is úgy aludtam, hogy anya végig fent volt, ő is próbált pihenni a saját helyén, de többször jött orrot fújni, hogy aludni tudjak. Valószínűleg az éjszakám is ilyen lesz.. :(
Szóval ami biztos, hogy hétfőn megint lőttek az ovinak...
Holnap pedig itthon leszünk ismét hármasban és lebontjuk a fenyőfát, megcsináljuk a rendet és Maja járókájának a helyét.

2009. január 8., csütörtök

A hét utolsó ovis napja

Reggel apa vitt az óvodába autóval,mert itt fent a magasban is -6.5 fokot mutatott a hőmérő.. anya nem is tudta elképzelni mennyi lehet odalent.
Ismét jól éreztem magam, és jót tett az is,hogy az óvodában is kint voltunk azért egy fél órácskát az udvaron, és hazafele anyával gyalog jöttünk. Bár akkor már csöpögött az eresz, így minusz biztos nem volt, és ami a legfontosabb,hogy sütött a nap. Anya azt mondta így már nem is fázik, bármilyen hideg is van. :)
Hazaérve egy jó nagyot durmoltam, olyannyira, hogy anya 3 órakor feljött, kiteregetett, a szennyesből kiszedte a ruháimat, és én erre meg sem mozdultam. :) Pedig már 1 óra előtt aludtam.. :)
Délután néztem egy kicsit a minimaxot, aztán uzsonnáztam. Majd mikor önáló játékra voltam kárhoztatva, akkor volt egy kis cirkusz és hiszti, de aztán kényetelen voltam elfoglalni magam egy időre,mert anya nem tágított. Aztán pedig apa érkezéséig rajzolgattunk és színeztünk közösen.
Apa ma 6 órakor jött csak meg, így egy kis dögönyözés után már mentünk is vacsizni. A kedvencem volt virsli.. :) Ezzel csak egy a baj,hogy a kenyeret úgy kell erőszakkal utána küldeni, pedig a virsliből akár 2-3 pár is lecsúszna, ha hagynák, hogy kenyér nélkül egyem.. :)
A szokásos esti program zajlik most, aztán pedig jön az alvás.
Reggel pedig nem megyek oviba - mint kiderült Gabi néni sem lesz - hanem anya elvisz a Mazsola és Tádé c. bábelőadásra a művelődési házba. :) Délután pedig megyünk Ica nénihez és meghallgatjuk a kistesót. Anya reméli rendesen fog hancúrozni megint. :)

2009. január 7., szerda

A hét közepe


Reggel kocsival mentünk anyával az oviba, mert bár gyalog tervezte, de ő már addigra majdnem megfagyott, még leértünk a lépcsőházból.. :( Mert hát én az overálban virgonc voltam, de anya már a kismamaharisnyát sem tudja a naci alá venni,mert szorítja a pociját és kényelmetlen neki.. és amúgy is nagyon úúútálja a hideget, főleg ha mínusz 10 fok van..

Szóval autóval irány az ovi. Átöltöztem és lelkesen mentem is be, vittem a kis gyümölcskémet.

Anya meg elugrott még egy boltba vásárolni, ha már úgy is az autóba ült, az meg bemelegedett a feneke alatt. :)

Délben gyalog jött anya értem, gondolta hátha a kis testmozgás előbb-utóbb Maját is kicsalogatja, én meg egy kicsit még lehiggadok azalatt még hazaérünk, és könnyebben megy az alvás. Bár ma sem kellett ringatni szerencsére, és másfél órát aludtam is.

Utána képeket nézegettünk,mert anya éppen ma ment el az előhivatott fotókért és pont végzet az albumba pakolásukkal mire felkeltem. Uzsonna után pedig társasoztunk 2x is a karácsonyra kapott Kisvakondos társasommal. Aztán rám lett parancsolva, hogy itt az ideje egyedül játszani. 1-2x odamentem anyához, akkor ő megszeretgetett, de hajthatatlan volt, ő meg lefeküdt olvasni. Ma viszonylag működött is a dolog, nem volt ordítás meg égbekiáltó cirkusz.

Negyed hat volt mire apa befutott, úgyhogy fürdés után jött is velem játszani egy kicsit. Az összepakolás is több kevesebb sikerrel lezajlott negyed 7-kor aztán én megvacsiztam, apa meg ebédelt.. :)

Most diavetítőzünk odafent, aztán megyek fürdeni és aludni.

Holnap pedig apa visz az óvodába, anyának így legalább reggel nem kell lemenni. Ugyanis utána mamáékhoz megy apa dolgozni, így tud kicsit később indulni. Pénteken meg, talán.. de ezt már anya nem is akarja elkiabálni.. nem megyek oviba,mert 10 órakor a művházban lesz a Mazsola és Tádé bábelőadás. És mióta az ádventi naptárból kivettem ezt a diafilmet, ez az egyik nagy kedvencem. Anya biztos benne, hogy nagy örömet szerezne, ha ovi helyett megnéznénk ezt együtt.. :) Remélem sikerül.

2009. január 6., kedd

Bal lábbal

Hú nagyon bal lébbal ébredtem reggel.. :( Még ki sem nyílt a szemem, most fél 7-kor (kivételesen előbb szerettem volna kelni,mint amikor őt keltenem kell, hogy kicsit összekészüljek.. hát nem jött be.. :( ) már is neki a nyafogásnak, hisztinek, akaratoskodásnak. A reggeli végére már sikeresen anyával is összevesztem. Olyan dühös volt, hogy még csak na..
Remélte mire az oviból hazajövök és alszom egyet délbe, javul a hangulat, de sajnos nem így volt.
Drága Melikém, mi voltunk kint az udvaron tegnap is meg ma is. Anya is folyton ettől a megfázástól félt, így most ezekben a hidegekben rámhúzta a kályhameleg overálomat. Alatta csak annyi ruha van amiben bent vagyok a terembe. Így aztán biztos, hogy az ovónénik rámadják a nadrágot meg a dzsekit is, és nem fázok meg. A kesztyűvel persze nem bíbelődnek,mi a fenék az a, főleg ha a gyerek hógolyózni szeretne vagy csak nyúkálni a hóba.. tegye csupasz kézzel.. .:( Most valahogy anya azt kívánja maradjon még ez a hideg egy darabig, így legalább biztonságban érez. Amúgy az ovi továbbra is tetszik, jól érzem magam. Sok mindent nem vagyok hajlandó elmondani, és vannak dolgok (főleg az evés körül) amik kissé ellentmondanak annak amit az ovónéni mond.. Ma is állítólag megettem minden. Én meg azt mondtam anyának, hogy az ovónéni mindkét tányért elvette előlem. Erre anya mondta, hogy biztos mert üres volt. Én váltig állítottam, hogy sok-sok volt még a tányérba... Na akkor most légy okos anya, mi az igazság. Maszatos volt a szám , valamit ettem, de kérdés mit.. De már nem is bosszankodik ezen anya, úgy sem tud ellene mit tenni.
Szóval hazafele az oviból sem voltam sokkal okosabb mint reggel. Anya a sálat az arcom elé kötötte, hogy ne szedjem be a hideg levegőt és ne fájduljon meg a torkom,mert hát a szám végig be nem áll.. Én meg amikor nem beszéltem azzal szórakoztam, hogy rágtam a sálat... Mire hazaértünk majdnem lyukat rágtam rá.. Anya feje kissé lila volt a dühtől.. Meg azon bosszankodott,hogy még mindig nem értem, hogy vadidegen emberekkel nem állunk le bájcsevegni, meg pusziszkodni. Bezzeg a rokonoknak mostanában úgy kell könyörögniük,meg anyunak rámszólnia, hogy köszönjek, nem még hogy odamenjek puszitadni. A bolti eladóval meg ma ismét egyből összehaverkodtam. ... Nem túl boldog ettől anya... nem is értem miért.
Itthon másfél órát aludtam, előtte egy kis műsor azért csak kellett. Felkelve is csak nyafogtam. Amikor anya játszani küldött, akkor látvnyos szenvedésbe kezdtem. Ő megunta és felzavart az emeletre. Ott meg ordítottam 10 percig és azt hajtogattam, hogy játszani akarok. Majd rájöttem, hogy amíg nincs csend, addig anya úgy csinál mint aki nem hallja, így elhallgattam, és megkérdeztem utána lejöhetek-e. Anya kérdezte miért szeretnék lejönni? Mondtam hogy játszani... háááát .. Kb. 15 perc múlva már kezdődött a látványos szenvedés megint.. :( Valahogy így telt a délután.
Apa 5 órakor jött meg, miután megfürdött és megvacsizott játszottunk még egy kicsit az autópályával, de ő is nehezen viselte, hogy dirigálni akartam folyton, így a játék végre vele is összeakasztotam a bajszomat..
Nem egy sikeres nap a mai. Most éppen mesélünk utána fürdünk.. Anya meg nagyon reméli, hogy holnap a jobb lábam teszem le először az ágyról.. :(

2009. január 5., hétfő

Visszatekintés a 2008-as esztendőre - utoljára háramasban :)

Click to play
Create your own scrapbook - Powered by Smilebox
Make a Smilebox scrapbook

Új év, új események, újra óvoda

Egy tavalyi szánkózós kép még. :)

Tegnap este anya megkérdezte akarok-e ma oviba menni. Válaszom az volt, hogy "hát persze hogy akarok anya!" :) Így háromnegyed 7kor ébresztve is lettem és a reggeli után irány az óvoda. Nagyon örültem neki, és állítólag ma játszottam is egy keveset, aztán mikor meguntam az ovónéni ölében csücsültem. :) Az udvaron is csinálhattam valamit, mármint az ácsorgáson kívül,mert az overálomat mosnia kellett anyának, kissé sikeresen összekoszoltam. Biztos örültem annak,hogy esett egy kevéske hó és ettől feldobódtam. Most délután is esett, és anya szerint nem fog az éjjel elolvadni, így holnap is az oviudvaron havazhatunk egy kicsit.

Az ebédet a szokásos tempóban fogyasztottam, így a levesenek valószínűleg a fele megmaradt.. de a túrógombóc-utánzat (daragombóc volt kiírva, fogalmam sincs mi az...) lecsúszott mind.. :)

És hát biztos, hogy fárasztó volt az első ovis napom,mert hazaérve több mint 2 óra alvás után ébredtem fel. :) Uzsira anyával ettünk mandarint meg narancsot, aztán átmehettem Anikóhoz a szomszédba. Nagyon boldog voltam,mert már 2 hete nem jártam odaát. Apa pedig éppen addigra futott be mire megettem a vacsimat. Szerencsére ma nem úgy mint tegnap.. amikor is a 40 perc kínlódást anya nagyon megunta és a veszekedés vége még az is lett, hogy nem volt mese, hanem mehettem egyből fürdeni és hajatmosni.. :( De ma nem így volt. Egy negyed órával tovább mesélhet apa nekem.. :):):)

Holnap pedig újra ovi!

2009. január 3., szombat

Fantasztikus nap

Ma egy nagyon szupcsi napban volt részem. Délelőtt jó sokáig aludtunk, már majdnem 8 óra volt mikor ébresztettem a családot.. Tudjátok, tőlem ez már jó teljesítmény. Miután apa leszaladt kenyérért és megreggeliztünk kezdődhetett a játék. Először egyedül játszottam egy kicsit, anyáék rendbetették a konyhát, aztán pedig apával kettesben. És 11 órakor megérkeztek Líviék. Nem tudtam hogy jönni fognak, így nagyon örültem nekik. MIkor felébredtem a déli alvásom után, akkor is a wc-n ülve mondtam anyuéknak, hogy "én nagyon vártam a Laciékat". Mert hát persze Laci volt a sláger, és egész délután vele játszottam meg apával. Főleg miután megmutatták, hogy a jézuska mit hozott hozzájuk......... óóóóóóóóóóó Egy fantasztikus autópályát kaptam, amin két autó megy 8-as formában és távirányítóval lehet őket irányítani. Szinte egész délután ezt játszottuk ébredés után is. Csak másfél óra játék után untam meg a dolgot. :)






Délben finit ebédeltünk,mert Lívi készítte és ő hozta nekünk az ebédet.. Anya tegnap eléggé elanyátlandova érezte magát, szinte egész nap pihent, Maja odabent nagyon kitett magáért, és félt hogy ma meg nem lesz energiája 5 emberre főzni.. De Lívi nagyon aranyos volt, és ő gondoskodott nekünk erről. :) Az elalvás kicsit nehezen ment, de azért több mint 1 órát aludtam végül és utána is folytatódott a játék. Rendes voltam,mert játék közben apa és Laci, és anya és Lívi is tudtak beszélgetni. Meg az uzsira elfogyasztott banán után kaptam a nasikból is és ettem csokiskekszet meg chipset is. :)5 órakor mentek el Laciék, utána apával meg egyedül játszottam még egy kicsit. A vacsi után ismét egy nagy diavetítőzés kezdődött. :) Utána pedig egy nagy hancúrt csaptunk apával a fürdőkádban.... :)




2009. január 1., csütörtök

Szilveszter és az újév első napja

Szilveszteri mulatozásaink kellemesen teltek, szeritnem ezt a fényképek is alátámasztják! :)









Anyáék még délelőtt megérkeztek mamiékhoz és akkor már Lilikéjék is kint voltak, így az egész napot együtt töltöttük. Játszottunk közösen, nagyot aludtunk délben, finom sült csülköt ebédeltünk, és délután is folytatódott a játék. Desszertnek pedig a dédi minden féle finom rétese került az asztalra. Bár anya úgy látja nekem annyira nem nyerte el a tetszésemet. Megkóstoltam a másoksat, amit én választottam, de nem ízlett annyira, csak pár falatig jutottam. A mandarin jobban csúszott. Ma meg a túrósból ettem de csak egy felet és már délután inkább csak banánt kértem.
Este Lilikével együtt mamáéknál fürdötünk, volt nagy mese is miután megebédeltünk. Anyáék és keresztanyuék pedig elmentek szilveszterezni. Mi jó nagyot aludtunk, igaz kicsit később kerültünk a szokásosnál ágyba, már majdnem 9 óra volt. De az éjféli tüzijáték sem hatott meg bennünket annyira, csak szegény Rocky kutyát őrziték mamáék 2 órán keresztül. Ő kevésbé bírta a kiképzést mint mi...
És hát az új év is elérkezett, méghózzá hóeséssel jött. Anyák megint még a délelőtt folyamán megjöttek, és már húzták is ránk az orverált, mert hát azzal fogadtuk őket, hogy esik a hó. Így apa meg keresztapu megszánkóztatott meg szaladgáltatott bennüket kint az udvaron meg a kertben. Keresztanyu volt a fotós. :) Én minden áron apát akartam húzni, és nem értettem meg,hogy kevés a hó és nem bírom el. A végén már cselhez kellett folyamodnom,h ogy azt hidjem apát húzom mert sírvafakadtam rajta.. Hóembert is akartam építeni, de azt megértettem hogy ahhoz sajnos kevés a hó. :(








Egészen ebédig kint telt az idő, aztán pedig odabent lencsét ebédeltünk, amit a mama készített. Mi gyerekek egy tányér leveskét is kaptunk még előtte.
Aztán aludtunk egy keveset és a délután játékkal kelt. Részemről volt benne hiszti is, fáradt voltam, folyton a saját fejem után akartam menni.. Aztán 5 órakor elindultunk hazafele, hogy itthon egy kicsit lehiggadjak, és még legyen idő játékra,meg rendrakásra is. Nagyon megörültem Maja pihenőszékének amit a fa alatt találtam. Anyáék azalatt vették, még én nem voltam itthon. Mutattam is hogy fog benne fekedüni, hogyan fogom ringatni meg megszeretgetni benne.. Apával beszélgettünk is mert kérdezgettem mikor jön már Maja. Mamáéknál mondtam anyának, hogy én nagyon várom a kistesót, és megkérdeztem,hogy Lilike is várja az én tesómat? :)
A vacsi után most diavetítőzünk apával és biztos hogy ma éjjel sem kell altatni.
A köhögés úgy néz ki, hogy elkopott... A déli alvásom már nem zavarja egy pár napja. Mama szerint 1-2x köhögtem az éjjel, de nem ébredtem rá fel. Vasárnap éjjel itthon egyáltalán nem köhögtem, úgyhogy anya reméli, ez mostmár véglegesnek mondható. Mióta a sólámpát megkaptam keresztanyuéktól, azóta esténként mindig megy már a meséléstől kezdve és anya csak éjjel valamikor szokta lekapcsolni, valószínűleg az is segíthet valamit.
Úgyhogy most anya nagy dilemmába van, mi legyen a hétfői óvodakezdéssel. Úgy szeretne vinni, hogy játszhassak, gyerekek között lehessek, de nagyon fél attól, hogy egy hét után kezdjük előről a betegeskedést, és mi lesz akkor ha Maja érkezésekor is beteg leszek... :( nem egyszerű ügy....