A budai vár

Reggel én ébredtem háromnegyed 7kor, így le is jöttünk anyával. És most kivételesen Maja csak 8 óra körül ébredt meg. Addigra én már a reggelin is túl voltam és anya már javában fortyogtatta a borjúpörköltet.

Aztán még a nagyágyban hancúrkodtunk egyet miután a többiek is felkeltek. Maja tiszta pisi volt, így ő hamar ruhát kapott, de még bújkáltunk egy kicsit az ágyban. Aztán felöltöztünk itthoniba, de anya háromnegyed 9kor kitalálta, hogy mégsem maradunk itthon délelőtt. Összekészültünk és bementünk Pestre, a Budai várba.

A vár tetszett nagyon, a sikló is, amin végül nem mentünk fel mert km-es sor állt. Megindultunk gyalog. Megcsodáltuk a lovasszobrot a múzeum előtt, a kutyás szökőkutat, a belső udvarban is sétáltunk aztán a múzeumon át lementünk a hátsó kertbe, ahol felelevenítettek a vár ostromát és éppen a csatára értünk oda. Hát ez nem tetszett. Azóta is emlegetem hogy többet nem menjünk várba ahol lőnek. A puska és ágyúlövések nagyon hangosak voltak és attól féltem hogy ledől a fal. Mikor már vége lett mindennek kicsit megnyugodtam. Az egyik katona kardját meg is foghattam, alig bírtam el két kézzel. :) Megcsodáltuk a ruházatukat is. Festettem egy gipsz papírsárkányt és ettünk kürtöskalácsot. Utána sétáltunk egy nagyot a vár külső részén és megindultunk lefele. Azaz a díszes kapu fele vettük az irányt, ott is megcsodáltunk egy szökőkutat meg persze a Dunán közlekedő hajókat és a parlamentet. Meg anya megmutatta a Lánchidat, a Margit-hidat, amin nem tudtunk átmenni mert le volt zárva, és a Margit-szigetet is.

Siklóval mentünk le a várból mert fent egyáltalán nem áll hosszú sor. És az első fülkébe ülhettünk be. Nagyon tetszett! Felfedeztem hogy egy kötél húzza a szemben felfele közlekedő siklót. És anya azt is elmondta hogy Margitnak hívták azt a siklót amivel mi lefele utaztunk. A Lánchíd oroszlánjai is elnyerték a tetszésem. A parkolóban még megnéztük a szelektív szemétgyűjtés kukáit. Ez azért volt fontos mert nagyon szeretem nézni az Alma együttes: Szuper kukák c. számát. És itt most egyhelyen voltak a kukák, amiket anya meg is mutatott. Hazafele a Lánchídon mentünk át, és Pestről kiérve én is elszunnyadtam fél órára. Ez éppen arra volt elég,hogy a délután folyamán ne legyek hisztis.

Itthon ettünk fini körtét uzsira, anya sütött kenyérkét. Játszottam az autópályámmal, Majával közösen. Aztán autóztunk anyáékkal. Néztünk Thomast, hancúroztunk apával, rajzoltam, színeztem. Kellemes közös családi délután volt.

Vacsira megkóstoltam a borjúpörköltet kovászos ubival, fini volt Most pedig éppen a kedvenc mesémet olvassa apa a diavetítőn, a Kulipintyót.

Repeta

Kedden kéz a kézben sétáltunk a városban és igen okos fiúként viselkedtem. Ugyanis történt hogy nem volt autónk, előző nap nem volt babakocsink, úgyhogy Maja is gyalogos úrhölgy lett.. Na azért anya nem volt olyan boldog amikor kijöttünk a rossmannból egy csomag pelenkával meg egy szatyorral a kezében, és akkor még ott volt a mi két kezünk.. :) Jó játék.. :):)

Szerdán délelőtt is mentünk egy kört, de ekkor már babakocsival. Voltunk a piacon beszerzőúton is. A déli alvásból hamar ébredtem és így anya megengedte hogy a gép elé telepedjek és traffozzak kedvemre. Azért túl sokáig nem tartott a dolog,mert Maja is megébredt, de együtt néztük a dínós mesét.. Ez a kedvencem. Aztán uzsiztunk és elindultunk buszozni. Én egyből megörültem ahogy anya felvetette a lehetőséget és örömmel hagytam itt a gépet. Vettünk az autómatából jegyet és felszáltunk egy fehér buszra. Leghátra akartam elülni és folyton azon aggódtam hogy elfelejtünk leszállni. :) Aztán Deákváron keresztanyuékhoz közel anya jelzett, azátn én is és leszálltunk. Elmentünk ettünk egy fagyit, ahol találkoztunk a pici Bencével aki az esküvőben júliusban is nagyon tetszett nekem. Egyből az aszalukhoz telepedtem le és még ettem a pisztáciás fagyimat - mostanában ez a kedvenc.. azaz mindegy csak zöld legyen - addig szóval tartottam Timit. Anya azon csodálkozik hogy a fagyi hogyan fogyott el, pedig nem az asztal alatt kötött ki. :):):)

Majd elsétáltunk kersztanyuékhoz. Az eredeti terv, miszerint Lilivel fogunk játszani, kudarcba fulladt,mert közben szembejött Lili és keresztapu autóval, akik éppen mentek el. Úgyhogy én szenvedtem végig keresztanyunál. Pedig anya felajánlotta a lehetőséget a kapuban, hogy a játszótérre szeretnék menni, vagy így is felmegyünk keresztanyuékhoz. Én az utóbbit választotta, de nem igazán tudtam magammal mit kezdeni. Hazafele a buszozás helyett végül Keresztapu és Lili vittek haza bennünket. Aztán anyával megvacsiztunk, fürödtünk és néhány vers után aludni tértünk. Én mostanában már nem sok vizet zavarok, nem járkálok, nem dumálok, ugyanis átvette Maja a szerepem. Ő az aki az ősöket nem hagyja békében, és néha engem is kiakaszt a dumájával hogy nem tudok tőle elaludni.

Csütörtökön mamáékhoz mentünk és minden olyan jól indult. Bent szenvedtem kicsit, de aztán dédivel és nénél leálltam diskurálni. Mama próbálgatta rám a nacijaimat,mert varr majd nekem még néhányat a jövő héten, hogy legyenek a hideg reggelekre is. De aztán kint az udvaron hamar a padon fekve tált anya. Fájlaltam a fejem meg a hasam, és tényleg semmihez nem volt kedvem hanem lefeküdtem. Anya meg is mérte a lázam, hőemelkedésem volt... Főztek nekem kamillateát és hiába volt túrógombóc az ebéd, végül nem kaptam csak egy szelet kenyeret. Aztán aludtam egy nagyont és mire felkeltem anya visszaért, apát is hozta aki a garázsban dolgozott már és hozott algopirint. Egy felet kaptam belőle, és utána lassan elszállt minden bajom. A fejem még fájlaltam picit este is, de végül anya és mama az eredeti tervnél maradt, és náluk maradhattam. Így még az ovikezdés előtt 2 éjszakát mamáéknál aludtam.

Pénteken pedig, az utolsó igazi nyári napon vidáman keltem, kutya bajom sem volt, így 9 órakor már a gödi strandon voltunk mamával és papával . Egészen délután 5 óráig pancsoltunk. Ettem szőlőt, amit otthonról vittünk, vettünk lángost és hazafele fagyit is kaptam. Nagyon szuper nap volt, jól éreztem magamat.

Szombaton reggel keresztapu hozta Lilit is,mert dolgozni ment, így a délelőttöt együtt töltöttük. Sajnos az éjszaka megérkező hidegfront miatt csak bent a lakásban, mert kint esett az eső. Előkerült anyáék régi zongorája (pici szintetizátor szerű) és az volt a nagy sláger a 3 napban. Össze is vesztünk Lilivel rajta. Ebédre fini husit, krumplit és kovászosubit ettünk, aztán jött keresztapu és hazafuvarozott engem is. Itthon aludtam egy jó nagyot, közben apa is befutott, akinek délelőtt szerelhetnékje volt.. A délutánt itthon töltöttük. Játszottam a traffon, uzsiztam őszibarackot, segítettem apának szétszedni a járókát, aztán pedig anyának takarítani. Az 5 db játékos polcomról én pakoltam le, letöröltem a port róla és vissza is pakoltam. Apa teljesen el votl hülve milyen ügyes fia van.. anya csak mosolygott mert mi már régebben is takarítottunk így közösen. Így hát mivel mindneki kivette a részét az átrendezésből, az asztalhoz is közösen ültünk a jól megérdemelt vacsorára. Aztán még anya előszedett pár télikabátot,meg mellényt amit felpróbálgattunk, de már mentünk is fürdeni és diavetítőzés után aludni.

A nyár utolsó strandolása

Anya szerint, bár ha szeptemberben lesz vénasszonyok nyara, akkor még lehet hogy kikötünk a gödi strandon, de hát ezt nem lehet előre tudni.
És mivel a tegnapi napon még 30 fok körüli hőmérsékletet ígértek, így mentünk 3 órakor apáért a munkahelyre, aztán pedig irány a gödi strand. Sajnos a fotómasina itthon maradt és nem tudtuk megörökíteni hogy szuperül éreztük magunkat. Felfedeztem hogy a melegvizes medence egyik végén leér a lában.. Még ilyet.. és a végén már hajlandó voltam úszógumi nélkül, csak karúszóval ott játszadozni, mászkálni, apával labdáztam, nagyon jól éreztem magam. A szél kissé bolond mód fújt, így anya nagyon boldog volt, hogy 10 perces "pocsolyázó" kismedencei tartózkodásunk után lelkesen mentünk a melegvizű nagy medencébe. Így az idén nyáron másodszor, az ősök sem csak ültek a medence szélén, hanem együtt tudtunk pancsikolni. Kellemes délután volt.
Délelőtt papa elvitte a babakocsit szerelőhöz, kicserélték még garanciába a tövig lekopott hátsó kerekeket, így gyalogosan indultunk meg a piac felé. Anya a hátára akasztotta a hátizsákot,mert még tejet és kenyeret is vennük kellett. De nagyon okosan viselkedtem, szót fogadtam és anya tudott rám hatni, így nem volt semmi galiba. Még 2 cipőboltba is bementünk és vettünk nekem egy szandit, az oviba benti cipőnek. Voltunk a rossmannba is, ahol ezúttal Maja tolta a kicsi bevásárlókocsit, én csak segítettem neki navigálni,mert okosan megértettem,hogy ha mind a ketten kocsival megyünk anya összes haja kihullik mire a vásárlás végére érünk... :):):) Hazaérve anya befejezte az ebédet és a mosogatást, aztán szunyáltunk egyet,hogy a strandolást jól bírjuk délután.

NOSZVAJ 2010

AUGUSZTUS 17-18. Noszvaj és Miskolc (Csanyik-völgy)


A keddi napunk némi téblábolással kezdődött, aztán megindultunk vásárolni,mert hát péntek óta több dolog is fogytán volt, és a másnapi útra is szükség volt némi ennivalóra. Az út közben találta anya ki,hogy Eger előtt ugorjunk be a Mátyus lovastanyára ami mellett már többször elmentünk és én minden alkalommal megjegyeztem,hogy ide be kellene menni. Főleg amikor a tanya feletti dombokon láttuk legelni a lovakat. Nagyon szép látvány volt! Így hát 9 óra után nem sokkal meg is érkeztünk. Sétáltunk egyet és szétnéztünk. VOltak pónik és nagyon sok hatalmas szép mén. Láttunk csacsikat, barikákat és birkákat is. És sok kutyus szaladgált a tanyán, vidáman üdvözölve bennünket is.

Fanni nevű pónilovat nyergelték fel nekem és azon mehettem egy nagy kört, egészen a tanya boltíves,fakapus bejáratáig és vissza.

Még sétáltunk egyet, de aztán anyáék a játszótéren való hancúrt nehéz szívvel,de leszavazták. Mert még előttünk állt egy vásárlás, ill. némi készpénzre is szükségünk volt, és mivel ehhez keresni kellett a megfelelő bankot, így már nem fért bele az időben a játszótér kipróbálása. Fél 1 fele értünk haza. Megettük az otthonról magunkkal hozott székelykáposztát és a maradék karfiollevest, aztán mindenki pihenni tért egy kicsikét.

Délután szép időre ébredtünk és úgy nézett ki, ma kivételesen nem lesz eső. Strandidő nem volt, így ez a terv dugába dőlt. Azán én döntöttem. Anya megkérdezte, hogy szeretnék-e a tavon Síkfőkúton vizibiciklizni, vagy pedig maradunk az udvaron íjjazni és játszani. Az utóbbit választottam, így maradt a hancúr, valamint 5 órakor apa nekikezdett tüzet rakni, anya pedig a szalonnasütés kellékeit előkészíteni.

Nagyon ügyesen megsütöttem a saját szalonnacsíkomat, és aztán meg is ettem a pirított kenyérkével és sok paradicsommal. Nagyon fini volt.

Aztán még pillecukrot sütögettünk desszert gyanánt, majd jött a szokásos esti hancúr és fürdés odabent. És hát mivel mindeki füstös és büdi volt, így a fürdés nem is lett a szokásos. Én apával egy kádban pancsoltam egy hatalmasat közösen! :) Nagyon élveztem.

Mire reggel felkeltem már minden bőröndöt kint találtam a nappaliban sorbarakva szerda reggel. Anyáék útra készen voltak. Fél 9-re kerültek a cuccok az autóba, belénk a reggeli és így indulhattunk is.

Egy kis kitérő és némi navigációs félreértés után azért csak megfelelő útra tévedtünk és fél 11-kor megérkeztünk Miskolcra a Vadasparkba, amitől én nagyon boldog voltam. EGész nyáron hallgatta anya tőlem hogy állatkertbe akarok menni, ezért tervezték anyáék ezt a programot a hazaindulálsunk napjára.

A bejáratnál lehetett csemegéket venni az állatoknak. Egy kisvödörben vettünk almácskát amit a patásoknak lehetett odaadni, és egy zacsiba szotyit, amit meg a madaraknak. Ízeltt nekik nagyon a csemege, én pedig bátran etettem mindegyiket. A szél kissé fújt, bolondos időnk volt, de a nap szépen sütött és ez volt a lényeg. Egy emlékérmét is készítettem amire a szurikáták kerültek fel, nagy kincs lett!

Bebarangoltuk az egész vadasparkot. A tóban ahol a kacsák és hattyúk úszkáltak volt egy kishattyú is és egy hatalmas nagy ponty, ami minden alkalommal feljött a vízfelszínre elcsenni a szotyimagot a hattyúktól.

Megsimiztem a pónit, a kis puputevét és minden állatot ami hagyta magát.

Láttunk egy mosómedve-etetést, ahova a gondozók két látáskárosult bácsit vittek be magukkal akik megetethették a mosómacikat a kezükből banánnal. Csalódott voltam kissé ,mert én is mindjárt mondtam a néninek hogy szívesen megyek segíteni, de csak ők mehettek be.Hazafele beszéltettünk is anyával, hogy mi történt ezekkel a bácsikkal. Volt 1-1 vakvezető kutyájuk is, erről is folyt a beszélgetés,hogy milyen okosak és hogy segítenek a tájékozódásban.

Az egész vadasparkot bejártuk, délben egy padon ülve megebédeltünk és folytattuk az utunkat. Kifele jövet a kapunál lévő nagy bronz óriásteknőst is meglovagoltam, amit anya le is fényképezett.

2 óra volt mikor Miskolc városát elhagytuk. Én csak szundiztam egyet, aztán pihentem hátul, hogy Maja aludni tudjon. 2,5 óra alatt itthon voltunk, amit ismét jól viseltünk. Pedig még egy kalandban is volt részünk. Veresegyházon apa megállt kenyeret venni és meglátta hogy a bal hátsó kerekünk le van eresztve. Gyorsan keresett egy gumist. A bácsi levette a kereket és egy szöget talált benne. Gyorsan rendbehozta, felfújta és már vissza is tette a helyére. Nem tartott tovább még mi egy kis tányér dinnyét befalatoztunk a hátsó ülésen, és már folytattuk is haza az utunkat. Fél 5 után érkeztünk meg. Ezután már maradt a pakolászás, egy kis játék és jött az esti vacsi,fürdés és mese. Aztán pedig egy hét után mindenki a saját ágyában tért nyugovóra.

Augusztus 20-ai hosszú hétvégénk

Egy kis kitérő a nyaralásunk élménybeszámolója közben, hiszen a hét folytatódik és ez a hétvége is sok mozgalmas napot tartogat a számunkra.
Csütörtökön lazultunk, semmi extra nem történt. Persze nekünk,mert anya pakolt, mosott, mosott, pakolt, mosogatott... :p

Pénteken reggel már 8 órakor úton voltunk mert korán keltünk mindannyian. VEttünk dinnyét és kenyeret aztán már keresztanyuéknál is termettünk. Anya és keresztanyu hozzáfogtak az ebéd elkészítéséhez, mi pedig először bent - ott annyira nem működött a dolog - aztán pedig az udvaron folytattuk a játékot. Apa és keresztapu felügyelt bennünket. Anyáék pedig sütöttek pitát és készítettek finom gyrost ebédre.
MÉg vacsira is azt ettem, volt sültkrumpli is hozzá. Megtömtem minden félével, az enyémbe olivabogyó és lilahagyma is kellett.. Sőt a múltkor nem jött be a fetasajt, de most azt is kértem és kétpofira tömtem a majmot. :)
A déli alvás úgy alakult hogy nekem nem kellett aludni. Anya még egy adag pitát sütött éppen ott ahol én ilyenkor aludni szoktam, így mehettem apával Csabi bácsihoz. Aztán apa, anya és én elsétáltunk fagyizni is még Maja aludt. :D
De már nincs gond a délutánokkal, semmi féle hiszti nincs ilyenkor, jól éreztem magamat most is.
Mikor 3kor Lili és Maja felkelt, kimentünk a ház elé az utcára és ott motoroztunk és moszkvicsoztunk. Naggyon szuper volt. Erről sajnos kép nincs,mert anya csak a kamerát vitte magunkkal. Olyan ritkán készülnek mostanában családi videók, és anya ezt jó alkalomnak találta. Keresztapunak meg megint volt egy újabb moszkvicsa, amit szépen rendbetett, igazi gyári darab és még a lámpája is világított.. nagyon tetszett. Úgy tolattam meg mentem vele mint a nagyok az igazi autóval. :)
Este a vacsi ismét gyros volt és egy gyors mosdás után indultunk haza. Fél 8ra érkeztünk meg, így már csak egy lábmosás, mese fért bele és indultunk is álomország felé.

Ma délelőtt játszani próbáltunk. Én építettem legóból egy szupi autót, addig voltam csöndben. Aztán apával visszamentünk a lidl-be mert ki kellett cserélnünk valamit és voltunk tankolni is. Az ebéd után - ami lecso lévén annyira nem tetszett, de megerőltettem magam, hiszen utána meg lehetett kóstolni a krumplis pogit amit anya holnapra sütött - apa és anya is olvasott egy mesét nekem, és háromnegyed 1kor egy órára én is kidőltem. Jól is tettem, mert délután nagy kaland várt rám ismét.

Kóspallagon volt ma egy lovas rendezvény. Sajnos már a legvégére értünk oda negyed 4kor, de így is minden fogatot meg tudtunk nézni, és azt ahogy 2 ló húzza a szőnyeget amin bátor gyerekek egyensúlyoznak. Az egyik lovat meg is símogattuk. Végigsétáltunk az árusok között, kaptam egy kafa lovas pólót és az ugrálóvárban csúszkáltunk egyet. Nagy kaland volt. Kicsit a karom is lenyúztam, volt nyafi a fürdésnél aztán.

Majd leültünk uzsizni. Ettünk barackot és kekszet. Keresztanyuék vettek kürtöskalácsot, azt is csemegézhettem. Majd megindultunk Nagyirtáspuszta felé, ahol van egy Hotel és anyáék kíváncsiak voltak rá. A hotel előtt volt egy kisebb játszótér, ott hintáztunk egyet, libikókáztunk és találtunk egy kötélpályát amit aztán mindenki majdnem nagyon élvezett. Lili csak egyet mert csúszni, de én bírtam volna reggelig is. Apa , keresztapu és keresztanyu is csúszkáltak, szuper jó volt!

Hazaérve pedig nekiestünk anya kakaós kalácsának amit délelőtt a pogik után sütött meg. Naggyon fini lett, mondtam is neki, hogy "anya, te vagy a világ legjobb anyukája, ez pedig fenségesen fini" :):) Egy nagy pohár tejcsivel leöblítettük és egy gyors fürdés, hajmosás után anya verseket olvasott a Százlábú c. verseskönyvből. Aztán pedig lassan - amint Maja szokásos esti nyavajgása alábbhagyott - el is aludtam.

A holnapi napunk sem lesz unalmas, ugyanis mamákhoz megyünk, és ismét Liliékkel közösen. Az idő jónak ígérkezik, úgyhogy biztos az udvaron töltjük majd a napot és ott költjük el az ebédet is. :)

NOSZVAJ 2010

AUGUSZTUS 15-16. EGER, SZÉPASSZONY-VÖLGYE, SZILVÁSVÁRAD


A vasárnapi napunk, délelőttünk otthon indult. Szombaton a tescoban beszereztünk 4 szép pisztrángot és anya azt készült elkészíteni ebédre krumplipüré és paradicsomsali társaságában. Mi pedig kint játszottunk az udvaron.

Először apa tett kisérletet arra,hogy megsüljenek a halacskák,mert a szabadban szerettük volna megsütni őket. De sajnos az előző esti eső bevert a teraszra és eláztatta a faszenet és apának nem sikerült alkalmas tüzet raknia. Így maradt a sütő.

Na de ott is kellően finomra sült meg a halacska és mindannyian nagy lelkesen csemegéztük. Anya még zöldséglevest is főzött hozzá így mindenki tényleg jóllakott.

Alvás után a tervezett programunk a gumikerekű vonat a Dotti volt. Azt szerettük volna, hogy azzal a Dobó térről elmegyünk a Szépasszony völgyébe... Azért csak terv maradt,mert mire odaértünk a térre, a kinézett indulási időpontra, addigra ki volt írva a táblára, hogy ma nem közlekedik egész nap.. :( Kissé letörtek voltunk, és anyáék is, főleg hogy még az idő is elég fülledt és borús volt.. sejteni lehetett,hogy ismét egy nagy zuhit kapunk a nyakunkba. Visszafele ettünk egy fagylaltot a vár előtti sétáló utcában, aztán anyáék úgy döntöttek akkor autóval elmegyünk a Szépasszony völgyébe.

Mire odaértünk elkezdett az eső szemeregni. Aztán kocsiztunk egy kört és végül kiszáltunk mégis. Végigsétáltuk a pincék mellett ahol apa borocskát is vett, elvégre ha már ilyen híres bortermelő vidéken járt... Aztán megláttuk ezt a körhintát és én egyből fel szerettem volna rá szálni. Nagyon élveztük, Maja is mellém ült. Nyomtam a dudát egész végig, anya meg fotózott és videózott is. Aztán letelepedtünk egy padra és megettük a maradék krumplis pogácsát. Mire apa hozta az autót már neki is kezdett az eső. Tettünk egy próbát,hogy elmenjünk Szilvásváradra, de akkor eső jött, hogy félúton visszafordultunk. Így a délután hátra lévő része és az este otthon telt. Pancsiztunk, hancúroztunk, játszottunk, híreket néztünk a tv-ben és mese után aludni tértünk.

Hétfőn reggel, mivel napsütésre keltünk anya hamar döntött. Összepakolt egy csomó holmit és mire Maja felkelt,már csak a reggeli volt hátra és már kevéssel 8 óra után az autóban ültünk és indultunk Szilvásvárad felé, újra... Ahogy a hegyek lábához értünk kissé megilyedtek a felnőttek,mert az előző napi esőtől tiszta ködbe és párába burkolódzott az egész táj, szürke volt minden és nem lehetett eldönteni,hogy minek az előjele ez...

De azért bátran leparkoltunk, felcuccoltunk és megvettük a jegyeket a kisvasútra aminek a végállomása a Szalajka-völgy egyik legszebb része. Mikor már elindult velünk a vonat a nap is kisütött és boldogok voltunk, hogy kellemes kirándulós délelőttünk lesz. Hát még én! Vonatozhattam végre!!!! Előre is mentem hátra is a zárt kocsiból mind a két irányba kikukucskáltam apával. Mindenre kíváncsi voltam, mindent látni akartam.

Megérkezve először felsétáltuk az ősember barlang felé. Egészen a forrásig jutottunk, de a barlanghoz nem mentünk fel. Az erdő így is szép volt.

Megnéztük a tavat és a forráshoz is lementünk a lépcsőkön. Mindenent összeszedtem folyton dobáltam botot, ágat, kavicsot a patakba, tóba. Ez tetszett a legjobban.

Aztán a patak mellett lesétáltunk egészen a fátyol vízesésig. Apa először azt tervezte hogy gyalog megyünk le, de anya már a vonatról jól látta,hogy ez még korai vállakozás egy másfél évessel.. A vízesést is megcsodáltuk, aztán felkapaszkodtunk a meredek részen vissza a tisztásra ahova megérkezett a kisvonat, mostmár nyitott kocsikkal. Én voltam a legboldogabb, hiszen vonattal szerettem volna vissza is menni.

Mentem a pénztárhoz és kértem a bácsitól két felnőtt jegyet és egy 4 évesre meg egy 1 évesnek valót. :d Apa pedig jött és fizetett mint a katonatiszt.

Klassz volt a nyitott kocsin utazni és még a kalauz bácsival is elbeszélgettem aki kezelte a féket a kocsink elején.

Hazafele a benzinkútnál anya felhívta a noszvaj-i pizzériát és megrendelte az ebédünket. Mire hazaértünk és Maja megette a tökfőzelékjét, addigra megjött a pizza. Maja aludt egy jót, én meg kint ijjaztam ismét apával az udvaron, meg mesét olvastunk.

A délutánt ismét az udvaron töltöttük, meg elsétáltunk a tőlünk nem messze lévő barlanglakásokhoz is. Sajnos nem volt igazán érdembeli idegenvezetés, csupán egy néni jött, aki kinyitotta nekünk a kaput és megmutatatta a hegyoldalba faragott képződményeket. Kár hogy nem tudtunk meg róluk sokkal többet, mint az a pár sor ami az utikönyvben is volt. Engem nagyon érdekelt és tetszettek a hegybe vájt nagy lyukak. Hazafele elkapott az eső is bennünket, és így az estét a lakásban töltöttük,mert odakint irdatlan vihar tombolt ismét, ami még áramkimaradást is okozott az este folyamán. Kicsit anyáék izgultak,mert még 1 gyertya sem volt a lakásban, csak egy elemlámpa, amit vittünk, és hát a melegvízhez is villanyra volt szükségünk. De végül minden megoldódott és vacsi is lett, pancsi is, aztán hamar kidőltünk, főleg én , aki délben nem is aludt.

NOSZVAJ 2010

AUGUSZTUS 13-14. NOSZVAJ,EGER ÉS DEMJÉN


Egész héten vártam már az indulás napját. Már kezdtem érteni mit jelent az hogy nyaralni megyünk. Azt is megértettem,hogy nem kell ahhoz eladni a házunkat, hogy 5 éjszakát máshol töltsünk, de izgatottan vártam az utazás napját. Pénteken reggel hamar indultunk és viszonylag nyugisan telt az út. Érkezés és kirámolás után megettük az ebédet, amikor is életemben első alkalommal hisztiztem azért,mert a lencsefőzelékből még egy tányérral szerettem volna enni, de nem volt (anya azért feláldozta magát és a fél adag főzelékjét nekem adta, helyette ő evett fasírtot kenyérrel). Még pedig Maja aludt, mi apával elindultunk felderíteni a falut. Legelső célunk valami tejlelőhely keresése volt. Meg is találtuk hamar a tőlünk 2 házzal lejjebb lévő bácsit, akinek 4 nagy tehene és 5 bocija volt. Tőle vettük minden alkalommal a tejecskét. Az utolsó előtti este pedig meg is nézhettem a teheneket és a bocikat is. Az egyik akkora volt mint Maja (20 hónapos) és olyan nagy volt már mint az anyukája. A másik 4 boci viszont még kicsi volt. Nagyon tetszettek nekem és megköszöntem a bácsinak szépen hogy megnézhettem őket.

Amikor Maja felébredt és meguzsiztunk már mentünk is vissza Egerbe. Bár lógott az eső lába, meg dörgött, de eldöntöttük hogy megnézzük az egri várat. A belső udvarban sétáltunk, felmásztunk a várfalra. Kipróbáltuk a játszótéren a fa hintókat és lovacskákat. Az ágyúk nagyon tetszettek nekem. Apa egész történelem előadást tartott a számomra,mert tudni szerettem volna, hogy hogyan lőttek vele, hol gyújtották meg, hol a gomb amit megnyomtak ahhoz hogy a golyó kirepüljön (:)) és hogy hogyan vitték egyik helyről a másikra.

Apa Gárdonyi Géza bácsi sírjánál is lefotózott, anya pedig próbálta elmagyarázni hogy ki is volt ő.
Bementünk a játékkiállításra, ami a vár alatt 2 teremben volt. Nagyon érdekes játékokat láttunk ott, ezeknek nagy részével apa és anya gyerekként játszottak még. Sőt a moszkvicsot hamar fel is ismertem, amivel keresztapu jóvoltából már nekem is volt alkalmam játszani. Nagyon tetszettek a fa és fém vonatok, autók, különböző járművek, a perselyek és felismertem Böbe babát is az egyik kedvenc diafilmemről.

Mikor a föld alól feljöttünk szomorúan vettem tudomásul,hogy közben volt egy nagy zápor, ami az árusokat elkergette, akiket szerettem volna megnézni. Egy árus viszont maradt, aki a számomra legkedvesebb számszeríjjat árulta. Ki is próbálhattam és a végén apa vett is nekem egyet. Három kis vessző is van hozzá, aminek a végén gumiból készült a nyílhegy. Rettentően boldog voltam és a nyaralás alatt sokat játszottam vele - természetesen apa felügyelete mellett - kint a noszvaji udvaron.

Hazafel úgy indultunk - mármint a szállásra - hogy a tescoba mentünk először. Beszereztük az elemózsiát a vacsorához és a másnapi reggelihez és vacsihoz is.

Szombaton reggel már 9 óra előtt az autóban ültünk és felmentünk Síkfőkútra, ami Noszvajtól pár percre volt. Még élet nem nagyon volt, vizibiciklizni sem lehetett, így a tavat megnéztük aztán bementünk Egerbe újra. Sétáltunk a sétálóutcában a vár alatt, megnéztük a hídról a megduzzadt patakot, ami az előző éjszakai hatalmas eső miatt rengeteg sarat is vitt magával. Sétáltunk a Dobó-téren és megnéztük a Dottit, a gumi kerekű kisvonatot. Megbeszéltük apáékkal hogy másnap elmegyünk vele a Szépasszony völgyébe.

Majd visszamentünk Noszvajra ebédelni és pihenni egyet,mert délutánra anyáék egy strandolós programot találtak ki.

Demjénbe mentünk el, ahol csak néhány éve építették a hegy oldalába az aquaparkot. A fák még nem nőttek meg akkorára hogy árnyékot is adjanak, de igazából a nap is sokszor elbújt, hiába volt fülledt, meleg, így nem volt szükségünk az árnyékukra.

Megérkezvén befaltuk a sok görögdinnyét amit anya okosan dobozba csomagolt. Aztán 1-1 pogácsa után már mentünk is felderíteni a strandot.
A víz nagyon kellemes volt, a medencék különböző mélységűek, így mindegyiket kipróbáltuk és sokba le is ért a lábam. Volt egy medence amelynek. a sóhegy oldalába vájt két barlangba is befolyt a vize és lehetett benne úszkálni. Hatalmasat hancúroztunk ott Majával és nagyon élveztük az egész strandot. Jókat csúszdáztam, úszkáltam.

Vacsira fini lángost ettünk a starndon és a szálláson már csak 1-1 pohár tejecskét kívántunk. Este pedig, a déli alvás ellenére, nem kellett engem sem altatgatni, nagyon hamar kidőltem a fáradtságtól Majával a közös szobánkban.