Jövős-menős hét

Lelkesen mentem oviban hétfőn, és bár délután nem volt Dalosjáték foglalkozás, kedden még vidámabban indultam reggel. Ugyanis anya nagy csokitortáját is vittük magunkkal, egy nagy 6-ossal a tetején, hogy a gyerekeket is megkínáljam a születésnapom alkalmából egy kis sütivel. Nagyon ízlett mindenkinek. Ezúttal anya sajnos nem volt ott a tortabontásnál, úgyhogy fotó nem készülhetett róla. Aztán délután úszni mentünk, és mivel apa meg tanfolyamra, így anya csak átöltöztetett és utamra bocsájtott, nem tudott bejönni velem és a medence széléről bíztatni és onnan figyelni. De nem volt semmi gond, élveztem és tetszett a foglalkozás. Főleg hogy 1 hét nekem most kimaradt, és anya aggódott,hogy nem lesz kedvem. Ráadásnak Zsolti barátomék sem jöttek. De nem volt semmi probléma.

Szerdán utoljára voltam oviban a szünet előtt,mert csütörtökre előjegyeztek a doktornéni és a védőnéni oltásra engem. Így szerdán elhoztuk a cuccaimat és mindenkinek kellemes pihenést és jó szünetet kívántunk. Hazaérve jót játszottunk anyával.

Csütörtökön délelőtt a sószobában kezdtünk,mert sajnos Maja éjszakái nem akarnak javulni, és hát az allergiám miatt nekem sem árt az itt eltöltött idő, sőt használ.. Aztán irány a rendelő, ahol nagyon hamar sorra kerültünk és meg is kaptam az oltást, amit egy hősként tűrtem egyetlen nyekkenés nélkül. A doktornéni megnézte a kukacomat is de persze a 6 éves státuszvizsgálatra már nem tudtak sort keríteni, azt mondta a védőnéni majd menjük vissza máskor.. Anyának itthon esett le a 20 filléres, hogy ez újabb oviból való kimaradást jelent, és ha még a doktornénihez is menni kell, mint az 5 éves státusznál, akkor kettőt. Eléggé pipa lett szegény mikor erre rádöbbent... :S
Hazaérve gyors ebéd, aztán még Maja pihent, én játszottam kicsit egyedül, meg anyával társasoztunk is. Délutánra a karomat fájlaltam kicsit, nehéz volt vele mozogni, úgyhogy az úszást inkább kihagytuk. Helyette anyával kreatívkodtunk egy kicsit. Készítettünk méhecskét, gombát és egy tökfilkót hajtogatott legyezőből. Aztán pedig vacsira pizzát készített nekünk anya. :) Este ő fürdetett és altatott is,mert apa ismét iskolában volt és elég későn érkezett haza.

Pénteken valami pedagógus izéség miatt nem volt ovi, így reggel a mamáéknál kezdtünk és ott töltöttük el a napot is. Délelőtt bent voltunk, aztán még Maja aludt én elmentem papával és dédivel a temetőbe. Elvittük a virágokat, rendbetettük a sírokat halottak napjára. Mikor pedig Maja felébredt, mamával indultunk el és a papkertben gyűjtöttünk makkot, tobozt és egy kosár mohát. Hazaérve belaktunk almából és körtéből. Aztán apa is megjött és én újra felöltöztem és mentem ki segíteni neki felrakni a téli gumikat az autónkra. Mire végeztünk még egy kicsi idő maradt odabent a játékra, aminek a végére Lili is befutott. Jól elhúzódott az este, fini hurkát vacsoráztunk, és fél 8 is elmúlt mire hazaérkeztünk.

A szombat reggellel pedig kezdetét vette a közös családi őszi szünet. Apa is szabit vett ki és egészen vasárnap reggelig együtt leszünk, amikor is megkezdődik az új munkarend apa számára. Ami azt jelenit hogy vasárnap éppen nappalos lesz így reggel 6-ra megy dolgozni és csak este fél 7 fele fog hazaérkezni.

Szombaton ismét a sószobában kezdtünk ahol rendkívül bután viselkedtem. A butáskodás végeredménye az lett, hogy a nénit, aki segített a cipőmet felvenni,megrúgtam a fejénél..Apa rettenet dühös lett, és itthon anyával közösen megbeszélve elvették a transformers autómat egy hétre. :( Mellé persze jól le is szidtam és láttam rajtuk egész nap hogy dühösek rám, amiért ezt tettem.. :(
Délután itthon voltunk, csak apa ugrott el alvás időben egy konvektort megjavítani.
Anya nagyban alkotott egész nap , hiszen másnap Lili 5. születésnapját tartottuk és készült a torta Lili számára.

A vasárnap délelőtt játékkal, ebédfőzéssel ment el, aztán már Maja aludt, mikor anya rádöbbent, hogy az óraátállítás tényéről teljesen megfeledkezett. Így 1 órakor már az egész család ébren volt és tűkön ült, hogy elérkezzen a fél 3 és indulhassunk Liliékhez.
Hatalmas kupit csináltunk a kisszobában, de marakodás nélkül ügyesen eljátszottunk mind a hárman, és ezúttal Maja sem volt kiközösítve. Lili sok ruhát kapott, mesekönyvet, fejlesztő füzetet, egy kutyust, ami menni, ugatni is tud, kártyát kapott a szülinapjára. A torta nagyon szép és fini volt, na meg mama zserbója és keresztanyu pogija meg hamija is. Majdnem 8 órára értünk haza teli pocakkal. Egy-egy pohár tea után mentünk is fürdeni és nagyon fáradtan néhány vers elolvasása után pillantok alatt el is aludtunk.

BULIIIII

A szülinapos önálló alkotása. Még én elkészítettem a kekszeket ebből a tésztából, addig ő a saját adagjából ezt alkotta. :)





Az első pillantás..




Majdnem egyszerre.. de sikerült!


Teljes a boldogság!

Családi pillanatkép..

Hát igen, anya alkotott! Az egész pénteki napot mamáéknál töltöttük, nem is sejtettem az okát. Előző napon is ott voltunk,mert anyának akkor elintéznivalói voltak, aztán délután futott be. De pénteken is oda indultunk reggel,hogy aztán anya itthon meglepiben elkészíthesse a Verdás tortámat. :D Nagyon boldog voltam. Látszik a fotón is az első pillanat, mikor mama mondta hogy kinyithatom a szemem. Az első mondatom pedig az volt, hogy ne együk meg! Úgy elnézegettem volna még egy darabig. De nagyon hamar elfogyott, csak a közepéből maradt egy darabka, azt másnap ettük meg.
A buli is jól sikerült, sok értékes, érdekes játékot kaptam, de a végén anyáék beadták a derekukat a kérésemnek és egy transformerst is vettek nekem ajándékba. Nagyon örültem neki,hogy végre már nem csak az összes ovis barátomnak van hanem nekem is. Anyával beszélgettünk másnak a fegyverekről, és hogy azok milyen veszélyesek. Anya elmondta,hogy ha tehetné ő nem készítene játékot fegyverből,mert így a gyerekek nem értik meg igazán,hogy életeket lehet kioltani vele. És megbeszéltük,hogy lövöldözni nem szabad egymásra, és emberekre még játékból sem.
Ezen kívül nagy sikere volt a Monkey busniess játéknak. Másnap az Aquaretto társasomat is kipróbáltuk, és már az első játék végére nagyon élveztem. Kaptam felsőket, pulcsikat, egy összeépíthető fa motrot, kártyát és pénzt.

Keddre pedig az oviba is készített anya egy csokitortát, aminek nagyon örültek a gyerekek és az ebéd után be is falatoztuk nagy örömmel.

6 ÉVES LETTEM!!!

Játék és kényszerpihenő..

Szombaton megtartottuk Titus első születésnapját és felköszöntöttük őt. Volt minden féle fini torta, nem győztem mindet megkóstolni. Játszani most is inkább magamban játszottam, Lacus és Domi is, nem nagyon volt közös játék. De azért jól éreztem magam és nem nagyon akartam hazajönni, ott akartam aludni Majával együtt. Titus anyuja adta is alánk a lovat, így a vége Maja egy kiadós hisztije lett, de azért persze hazajöttünk. Fél 9-kor pedig már aludtunk is mindketten.. Lacusék 11 előtt nem nagyon csendesednek el, úgyhogy anya szerint ez az ott
alvás nem lenne egy igazán jó ötlet..

Vasárnap délelőtt vásárban voltunk, kaptam 2 sapit is,meg anya zoknikat vett és egy kabit magának. Aztán a délután itthon telt rámolással, polc javítással és közös játékkal.

Hétfőn indult az ovi, de aztán itt meg is állt a hétre a számomra a közösségi lét. Maja már előtte 1-2 nappal is takonyoskodott kicsit. Szépen meg is tanulta az orrát kifújni. Aztán vasárnap éjjel már én is többet prüszköltem, az orrom is reggel jobban fújtam.. Végül anya a hétvégi szülinapomra való tekintettel tartott itthon. Az orrom folyik, más gond igazából nincs, de félt,hogy szombatig még összeszedek valamit és akkor el kell halasztani a nagy eseményt. Már pedig a következő hetek hétvégéi foglaltak úgy november végéig, így az átszervezése igazán bajos lett volna..
Reméljük nem is jön közbe semmi. Holnap és holnapután pedig a nap nagy részét mamáéknál töltjük majd. Anyának dolga van, na meg a tortámat sem készítheti így el hogy itt lábatlankodok neki, mert akkor az milyen meglepetés lenne??? :D

Egyre többet és jobban érdekel az iskola. Nekifogtam nyomtatott betűket másolni, mindenhonnan és bárhonnan. Ma a számokat írkáltam és anyu majd agyvérzést kapott,mert a 10 számból persze egyet sem a helyes módon írtam le. Úgyhogy jobbnak látta ha leírja és megmutatja a számok helyes formálási módját. De mondta,hogy azért írni és olvasni nem ő szeretne megtanítani, lesz nekem tanítónénim, csak győzzem a szeptembert kivárni. :)
És egyre többet rajzolok. Leteszek magam elé valamit és megpróbálom lerajzolni. Anya szerint néha igen profi módon sikerül. Ahhoz képest hogy 4 évesen még ceruzát sem nagyon akartam a kezembe venni..

Szombaton pedig elérkezik a nagy nap és 6 éves leszek!!!! Rohan az idő!

Sűrű hétköznapok, mozgalmas hétvégék

A múlt hétvégén is volt egy program a művelődési házban. Nem volt annyira színvonalas, nem is volt teltházas előadás, de nekem tetszett és élveztem. Hiszen hangszerek is előkerültek és énekeltek is a három színész. Egy gyerekműsort adtak elő Süss fel nap.. címmel. Voltak benne mesék, találós kérdések, énekek.. A gyerekeket is bevonták a játékba és osztogatták a nyalókákat az okosan válaszolóknak vagy szereplőknek. Én hangoztattam a végén hogy legközelebb is menjünk el, úgyhogy jó éreztem magam.

Apa vasárnap dolgozott, így mi mamáéknál töltöttük a napot. Kettesben nagyon szépen eljátszottunk főleg odabent Majával, és főleg egymás mellett. A közös játék mostanában a marakodásban és az egymás elleni harcban merül ki.. Na meg anya is lassan ettől..
Délután az udvarra is kimerészkedtünk,mert a nap is kisütött, de anya szerint hideg volt és dédi is fázott folyamatosan.
Liliék is befutottak, keresztapu pedig palacsinta sütő kedvében volt, így még mi kint diót ettünk, meg játszottunk, addig bent készül a palacsinta. Ebből be is laktunk 5 órakor, úgyhogy a vacsi itthon már csak 1 joghurt meg egy pohár tej volt. Így is degeszre tömött hassal mentünk aludni.

A hét pedig igen sűrű volt. Anya várja, hogy mikor mondom, hogy elegem van belőle, de azért reméli pár hétig lesz kitartásom.
Hétfőn ugyanis zeneovis foglalkozás volt, ezt imádom, most anyával mentem és nagy örömmel jöttem ki.
Kedden és csütörtökön pedig úszás.. ez egy kicsit sok volt így, hiszen csak szerda délután értünk úgy haza hogy játszani is maradt idő. Ezekkel az 1 órás programokkal elmegy az egész délután. De az első alkalom után most bátrabban és kevesebb sírással telnek az órák. Bár azért ma is sikerült egyszer elsírnom magamat. Nehezen tolerálom még mindig ha a fejem a vízbe merül és az orromba víz kerül. De anya szerint egyre bátrabb és ügyesebb vagyok.

Ma délelőtt is volt programunk, most volt az ovis mesebérletünk első előadása. A Futrinka Utcát néztük meg és nekem nagyon tetszett. :) Felsoroltam anyunak a szereplőket délután és meséltem a bábelőadásból.

A hétvégén szülinap lesz, Titus lesz 1 éves, és már az én szülinapom is vészesen közeledik. Már tegnap megkérdeztem anyát hogy mennyi kell még aludni hozzá. :)

A változások szele!

Egyre inkább megérint bennünket... Az ovikezdéssel megkezdődött valami, ami a héten folytatódott és a következő hetekben átalakul a kis életünk. A végső átalakulás pedig akkor fog bekövetkezni, ha már anya is dolgozni fog.

A héten kiderítettük, hogyan is lehetne az úszásomat összeegyeztetni a zeneiskolával, és kedden sikerült a problémát megoldanunk. Milán bácsival találkoztunk a nagy uszodában, aki kedden és csütörtökön tart úszásoktatást 16-17 óráig. Tökéletes időpont,mert így az oviból szépen kényelmesen oda tudunk érni, nincs holt idő és fél 6-ra haza is érhetünk.
Viszont így - legalább is 5 hétig - keményen be lesz táblázva a hetünk. Hétfőn zenesuli, kedd és csütörtök pedig úszás. Anya úgy gondolta ez alatt kiderül hogy mennyire bírom ezt a kötöttséget és a folyamatos megterhelést. Szeretné látni,hogy sulira mi az amit a délutánokba bele szabad még tenni, hogy ne legyen nagyon megterhelő a számomra.

Az első úszásórám így tegnap volt. Anya is bejött és ott ült a medence mellett. Nem én akartam, inkább csak ő, de azért úgy látta rajtam jó volt hogy ott volt. A mély vízzel eddig sem voltam annyira barátságban, jobban szerettem hősködni ott ahol leért a lábam. Itt a medence egyik végében még leér, ami jó, és mivel a legszélső sávban voltunk, így ha bármi baj is akadt, meg tudtam a szélében kapaszkodni. Hősiesen bevallom hogy 2x is sírva fakadtam, úgy éreztem ez nem fog menni nekem soha, de volt a csoportban két másik kisgyerek akik sokkal jobban féltek a vízben, a víztől mint én. Ennek ellenére azért Milán bácsinak rám is jutott ideje, próbált segíteni, ha bajban voltam odajött és a végén mosolyogva jöttem ki a medencéből. Anya nem is feszegette a témát hogy kedden megyünk-e újra, úgy gondolta hagyja leülepedni egy kicsit ezt a dolgot. Szeretné ha ezt a 10 órát legalább végig csinálnám, lenne kitartásom még ha az elején félek is kicsit,mert utána már biztos hogy könnyebb lesz és bátrabb leszek.

Szerda délután voltunk mamáéknál, ekkor még élvezhettük a jó időt, és játszhattunk az udvaron. Hamarosan mostmár a lakásba fogunk szorulni. Nagyon dolgos és segítőkész legény voltam. A nagy diófát járkáltam körbe egy nagy verőbottal és igyekeztem a diókat lecsalogatni róla. Aztán pedig mentem a taligával és összeszedtem őket. Dédi nagyon örült,mert igen sok időt összegyűjtöttem, amit már így nem kell neki. :)

Apa hamarosan más munkarendben fog dolgozni, ami anyát kicsit elkeseríti,mert ha mindenki iskolába meg munkába jár majd, akkor ez azzal fog járni,hogy kevesebbet leszünk együtt,hiszen apa szabadnapjai sokszor hétköznapra fogna esni. Reméljük azért megszokjuk és megszeretjük ezt a helyzetet is. Talán a legnehezebb azt lesz elfogadni, amikor apa reggel jön majd haza és békén kell hagynunk aludni,hiszen következő éjjel ismét megy majd dolgozni...


A gyadai réti kirándulás elmaradt fotói kerülnek most ide:

Halász Jutka néni koncertje és a kisvasút

Pénteken délután anyáék jöttek értem, már uzsonna előtt az oviban voltak Majával. Aztán felvettük apát és irány a mamáék. Apából ugyan nem sokat láttunk,mert szerelt a szomszédban, majd pakolt a kocsiba be a másnapi meló kellékeit, de azért mi jól elvoltunk. Papával beültünk az uazba is és hátra mentünk vele a kert végébe, lerakni a gallyakat, amik az autón voltak.

Szombaton apa már korán elment, mi délelőtt igyekeztünk játszani és lefoglalni magunkat, de nem nagyon ment marakodás nélkül. Annyira konok vagyok és folyton mindenkit irányítani akarok. Szegény Maját sem hagyom érvényesülni, ezt meg ő nem tűri és ezért folyton csak vitatkozunk. Anya meg nagyon szomorú miatta. :(

Délben játszottam, majd anya mesét olvasott, és mivel Maja még másfél órát sem aludt hamar eltelt az idő. Aztán már készülődtünk,mert jegyünk volt a délutáni Halász Judit koncertre a művelődési házba. Nekem nagyon tetszett, lelkesen válaszolgattam Jutka néni kérdéseire, énekeltem az ismerős slágereket. Volt a végefelé egy új szám, ami az apukáknak szól, eddig anya sem ismerte még.. Azaz a családról szól és arról, hogy egy kisgyerek életében az apuka is ugyan olyan fontos mint az anyuka.. és anya is meg én is sírtunk már a végére.. Aztán pisilnem kellett így ki kellett jönnünk - Majának is - az utolsó 2 számot pedig már az ajtóban állva hallgattuk meg.

A koncertről nem egyenesen haza mentünk,mert szép idő volt és a környező településeken sok program. Itt Vácon pedig a Radnóti suliban volt Tökfesztivál. Odaköszöntünk Gyula bácsinak, a bőrösnek, aztán mentünk mézeskalácsot készíteni. Nagyon alapos és precíz voltam. Anya már a végén megkérdezte, hogy miután elkészül vitrinbe kerülnek-e a mézeseim, vagy megeszem. Csillogó szemmel lelkesen bólogattam, hogy persze hogy megeszem. :D A néptáncosokat is megnéztük, majd sorba álltunk kürtöskalácsért. Közben meggyújtották a tábortüzet, én oda is mentem megnézni és meghallgattam a bácsi meséjét a tűz mellett. :)

A csokis kürtőst befaltuk, aztán pedig indultunk haza. Itthon még ettünk a vaníliásból is, majd egy nagy pohár tejjel öblítettük és jött a szokásos esti menetrend, bár ezúttal anyuval,mert apa még ekkorra sem került elő.




Viszont vasárnap reggel nem volt menekvés apának sem, hiába aludt kicsi keveset, főleg hogy ismét sikerült 5:40kor ébrednem.. Az őseim ebbe fognak megőszülni, az már biztos.

Ennek ellenére azért anya éppen hogy elkészült negyed 9-re az ebéddel és a reggeli tejberizs is 8 órára lett megfelelően ehető állagú. BE is faltuk gyorsan, még apa tankolni volt, aztán pedig öltöztünk és már indultunk is,mert 8:50kor indult a kisvonatunk Szokolyáról Királyrétre.
Nagyon frankót vonatozunk, olykor integettünk apának, aki kocsival jött és hát az országút keresztezte is a vonat útvonalát és több szakaszon is párhuzamosan futott mellette.
FEnt már várt bennünket a kávéval feltankolt és felébredt jóapánk. Egyből a játszótér felé vettük az irányt. Elég hideg volt, anya fázott, mi szerencsére azért nem... Némi mászás, ülés, játék után a patakhoz mentünk, ami elég kis vékony ér ként csordogált, így lassan 3 hónap óta eső nélkül. Átkeltünk felette száraz lábbal és megmásztuk a hegyoldalt, a mély vízmosásban.. NAsiztunk, mókust lestünk, beszélgettünk, makkot kerestünk. Aztán anyánk majdnem a mélységbe szédült tériszonya lévén, úgyhogy visszafordultunk és az előbb megmászott meredek rész melletti békés ösvényen mentünk vissza a patakhoz. A játszótér egy részében már sütött a nap, így másztunk egy újabbat, majd megindultunk a parkoló felé. Vettünk desszertnek kürtőskalácsot ismét és hazafele indultunk.
Itthon várt az ebéd, majd a kürtőskalács. Utána apáékkal társasoztunk még Maja aludt,majd apával és a legó autókkal játszottunk, mesét olvastunk.
Amikor pedig Maja felkelt közösen is társasoztunk egyet. Viszont valahogy nekem ma nem volt kedvem a közös játékhoz, így egyedül legóztam, még apáék játszottak.




Anya vacsira csinált szendvicskrémet, fini paradicsommal és paprikával tálalva. Csinált vicces szendvicseket paradicsommal és paprikával díszítve. Nem is nyafogtunk sem én sem Maja hogy nem szeretjük a paprikát. :)

Holnap pedig egy újabb zeneiskolai nap.

Sajnos az úszás sehogy sem akar összejönni... nincs több ötlete anyának, valószínűleg a következő félévben nem fogok zenesuliba járni, hanem akkor majd megtanulok úszni.. Valami más sportot is nézegetett anya, de amit talált, az szintén üti a zenesulit.. Őrület, hogy nem lehet 2 programot betenni egy hétre ebben a nagy városban.. :s