2011. október 2., vasárnap

Halász Jutka néni koncertje és a kisvasút

Pénteken délután anyáék jöttek értem, már uzsonna előtt az oviban voltak Majával. Aztán felvettük apát és irány a mamáék. Apából ugyan nem sokat láttunk,mert szerelt a szomszédban, majd pakolt a kocsiba be a másnapi meló kellékeit, de azért mi jól elvoltunk. Papával beültünk az uazba is és hátra mentünk vele a kert végébe, lerakni a gallyakat, amik az autón voltak.

Szombaton apa már korán elment, mi délelőtt igyekeztünk játszani és lefoglalni magunkat, de nem nagyon ment marakodás nélkül. Annyira konok vagyok és folyton mindenkit irányítani akarok. Szegény Maját sem hagyom érvényesülni, ezt meg ő nem tűri és ezért folyton csak vitatkozunk. Anya meg nagyon szomorú miatta. :(

Délben játszottam, majd anya mesét olvasott, és mivel Maja még másfél órát sem aludt hamar eltelt az idő. Aztán már készülődtünk,mert jegyünk volt a délutáni Halász Judit koncertre a művelődési házba. Nekem nagyon tetszett, lelkesen válaszolgattam Jutka néni kérdéseire, énekeltem az ismerős slágereket. Volt a végefelé egy új szám, ami az apukáknak szól, eddig anya sem ismerte még.. Azaz a családról szól és arról, hogy egy kisgyerek életében az apuka is ugyan olyan fontos mint az anyuka.. és anya is meg én is sírtunk már a végére.. Aztán pisilnem kellett így ki kellett jönnünk - Majának is - az utolsó 2 számot pedig már az ajtóban állva hallgattuk meg.

A koncertről nem egyenesen haza mentünk,mert szép idő volt és a környező településeken sok program. Itt Vácon pedig a Radnóti suliban volt Tökfesztivál. Odaköszöntünk Gyula bácsinak, a bőrösnek, aztán mentünk mézeskalácsot készíteni. Nagyon alapos és precíz voltam. Anya már a végén megkérdezte, hogy miután elkészül vitrinbe kerülnek-e a mézeseim, vagy megeszem. Csillogó szemmel lelkesen bólogattam, hogy persze hogy megeszem. :D A néptáncosokat is megnéztük, majd sorba álltunk kürtöskalácsért. Közben meggyújtották a tábortüzet, én oda is mentem megnézni és meghallgattam a bácsi meséjét a tűz mellett. :)

A csokis kürtőst befaltuk, aztán pedig indultunk haza. Itthon még ettünk a vaníliásból is, majd egy nagy pohár tejjel öblítettük és jött a szokásos esti menetrend, bár ezúttal anyuval,mert apa még ekkorra sem került elő.




Viszont vasárnap reggel nem volt menekvés apának sem, hiába aludt kicsi keveset, főleg hogy ismét sikerült 5:40kor ébrednem.. Az őseim ebbe fognak megőszülni, az már biztos.

Ennek ellenére azért anya éppen hogy elkészült negyed 9-re az ebéddel és a reggeli tejberizs is 8 órára lett megfelelően ehető állagú. BE is faltuk gyorsan, még apa tankolni volt, aztán pedig öltöztünk és már indultunk is,mert 8:50kor indult a kisvonatunk Szokolyáról Királyrétre.
Nagyon frankót vonatozunk, olykor integettünk apának, aki kocsival jött és hát az országút keresztezte is a vonat útvonalát és több szakaszon is párhuzamosan futott mellette.
FEnt már várt bennünket a kávéval feltankolt és felébredt jóapánk. Egyből a játszótér felé vettük az irányt. Elég hideg volt, anya fázott, mi szerencsére azért nem... Némi mászás, ülés, játék után a patakhoz mentünk, ami elég kis vékony ér ként csordogált, így lassan 3 hónap óta eső nélkül. Átkeltünk felette száraz lábbal és megmásztuk a hegyoldalt, a mély vízmosásban.. NAsiztunk, mókust lestünk, beszélgettünk, makkot kerestünk. Aztán anyánk majdnem a mélységbe szédült tériszonya lévén, úgyhogy visszafordultunk és az előbb megmászott meredek rész melletti békés ösvényen mentünk vissza a patakhoz. A játszótér egy részében már sütött a nap, így másztunk egy újabbat, majd megindultunk a parkoló felé. Vettünk desszertnek kürtőskalácsot ismét és hazafele indultunk.
Itthon várt az ebéd, majd a kürtőskalács. Utána apáékkal társasoztunk még Maja aludt,majd apával és a legó autókkal játszottunk, mesét olvastunk.
Amikor pedig Maja felkelt közösen is társasoztunk egyet. Viszont valahogy nekem ma nem volt kedvem a közös játékhoz, így egyedül legóztam, még apáék játszottak.




Anya vacsira csinált szendvicskrémet, fini paradicsommal és paprikával tálalva. Csinált vicces szendvicseket paradicsommal és paprikával díszítve. Nem is nyafogtunk sem én sem Maja hogy nem szeretjük a paprikát. :)

Holnap pedig egy újabb zeneiskolai nap.

Sajnos az úszás sehogy sem akar összejönni... nincs több ötlete anyának, valószínűleg a következő félévben nem fogok zenesuliba járni, hanem akkor majd megtanulok úszni.. Valami más sportot is nézegetett anya, de amit talált, az szintén üti a zenesulit.. Őrület, hogy nem lehet 2 programot betenni egy hétre ebben a nagy városban.. :s

Nincsenek megjegyzések: