Gyereknapi ajándék - Vasúttörténeti park

Az idén anya úgy döntött hogy 1 nappal előrehozott gyereknapot tartunk. Valahogy nem vágyakozott a nagy tömegbe, ezer ember és gyerek közé. Így a külön extra gyereknapi programokat kihagyva, "csak" egy sima napon látogattunk el a vasúttörténeti parkba, május utolsó szombatján.
Kevesen voltak, így nagyon kényelmesen és nyugisan megnézhettünk mindent és kipróbálhattuk amit csak szerettünk volna. Első utunk a kisvonathoz vezetett, ahol apával hármasban utaztunk egyet, anya pedig fotózta a kisvonat útját. Ekkor apa és anya felfedezték, hogy a 2 évvel korábbi látogatásunk óta a park területe bővült, szépült, és a kisvonat is sokkal hosszabb útvonalon közlekedik, ahol különleges részek épültek ki. Így aztán gyalogosan is bejártuk a területet. Megcsodáltuk a gyönyörű kis tavat, ami felett egy hídon a kisvonattal is áthaladtunk. Megnéztük benne a hatalmas aranyhalakat. Az alagútba is bekukucskáltunk ahol szintén keresztül mentünk a vonattal. Utána elsétáltunk a mozdonyszín elé, és itt egy hajtányra felülve, kipróbáltuk milyen dolog is a hajtányozás mind a 4-en. :D
Felmásztunk minden járműre amire csak lehetett, bekukucskáltunk a mozdonyok fülkéjébe és fotózkodtunk. És persze a fordítókorongot sem hagytuk ám ki, azon is "utaztunk" apával, közben anya pedig fotózott bennünket.

A modellháza is bementünk, ahol több terepasztalt is megcsodáltunk, rajtuk a vonatokat. Végső feszültséglevezető pedig persze a játszótér volt, ahol eltöltöttünk még egy kis időt a hazaindulás előtt. Bevallom nem nagyon akaródzott elindulni. Én kevésnek éreztem ezt a 3 óra hosszát  a parkba. De anya úgy tervezi, hogy ha újabb 2 év múlva ellátogatunk ide, akkor már Majának sem kell haza sietnie aludni, és hosszabb időt tartózkodhatunk majd. Már alig várom!

Erzsébet kilátó

Mivel Maja nagyon szereti Anna,Peti és Gergő történeteit már többször elolvastuk azt a mesét, ami arról szól, mikor a család az Erzsébet kilátóba sétál fel. Anya is már régen kacérkodik a gondolattak, főleg hogy szeretjük a vonatokat és a gyermekvasúton még ő és apa sem utaztak soha. Így hát a mai nap itt volt a remek alkalom egy kis kiránduláshoz. 8 órakor indultunk itthonról és bár kicsit eltévedtünk Pesten és nehézkesen, de csak megtaláltuk az egyik állomását a kisvasútnak, és még éppen időben érkeztünk. Normafa állomásnál szálltunk fel a vonatra, ami elvitt bennünket fel János-hegyre. Itt pedig nyakunkba vettük az erdőt. Megcsodáltuk a hatalmas fák föld felett tekergő húsos gyökereit, ami úgy néztek ki mint vaskos-nagy kígyók. És mászkáltam egész úton közöttük és fent a domb oldalon a kis ösvényeken keresztül, még anyáék az erdei úton haladtak felfele János-hegyre. Itt egy játszótér fogadott bennünket, ahol egy picit elidőztünk, majd tovább haladtunk az Erzsébet kilátó fele. Felfele a rendes úton mentünk még lefele a lépcsősoron jöttünk. Odafent megcsodáltuk a kilátót és fotózkodtunk előtt. Aztán pedig felmásztunk a legtetejére és minden szintről megcsodáltuk a kilátást. Utána kicsit nasiztunk, anyáék pihentek én meg Majával le és fel szaladgáltunk. Majd megindultunk a lépcsősoron lefele. A libegő felé vezető utat is megtaláltuk, de majdnem 2 km-re voltunk tőle és már delet ütött az óra, így ez egy következő kirándulás állomása lesz majd. Bár anyának tériszonya van, úgyhogy azt mondta, majd ha elég nagy leszek hogy egyedül menjek rajta akkor majd a barátaimmal libegőzhetek egyet, de ő bizony nem képes erre felülni. De azért legközelebb megnézzük hogy utaznak rajta mások. De most az irányt lefele vettük a kisvonat sínei fel és a motorkocsival mentünk lefele Normafa megállóhoz. Innen még egy kicsit sétáltunk az autónkig, így volt lehetőségünk megcsodálni a kilátást, a gyönyörű panorámát és megnéztük az Erzsébet kilátót is, ahonnan nem is olyan régen elindultunk. Nagyon jó kis kaland volt! Haza fele pedig még pihenni is volt lehetőségünk az autóban. Így negyed 3-ra, mikor hazaértünk, már kezdődhetett is a délután. :D Ettünk fini gulyáslevest, amit anya főzött előző nap, aztán játszani kezdtünk. Közben anyáék rendbetették a konyhát, majd nekiálltak palacsintát sütni. Így az ebéd folytatása már uzsonna körül a palacsintázás volt. :D
Vacsira anya halat-gombát és rizst készített, ami szintén finom volt. :D

Nagycsoportos óvodások anyáknapja

Az idei volt az utolsó anyáknapi ünnepség az óvódában, amit igyekeztek az óvónénik különlegessé is tenni. Összegyűjtöttek fotókat rólunk és meginterjúvoltak bennünket, hogy miért szeretjük az anyukánkat. Én azt mondtam "azért mert finomakat készít nekünk és mert mindig igazat mond" :D
Az ünnepségen amúgy sok olyan vers, ének elhangzott amit már tavaly is hallottak anyáék, de igyekeztünk mindent összeszedni amit az elmúlt 3 év alatt tanultunk. Egy mesét is előadtunk, A kiskakas gyémántfélkrajcárja c.-t amiben én voltam a mesemondó. Zenével, dalokkal megspékelve, ami tetszett anyának.
A versemet is nagyon szépen hangosan, okosan mondtam el. Volt több néni és bácsi is a műsor után aki megdicsért, és mondta nekem, hogy nagyon szép hangosan szavaltam a verseket.
Utána pedig ismét egy fagylaltozás lett a meglepi az okosan szereplő gyerkőcnek és persze a tesókámnak is, aki az első sorból figyelte,hogy milyen ügyesek a nagycsoportosok.

Áprilisi kirándulásaink

Jártunk áprilisban ismét a Tropicariumban egy szomorú, esőszagú délutánon. Nagyon jól éreztük magunkat és megcsodáltuk újra az állatokat. Az elmúlt egy évben többször emlegettem, hogy ismét el szeretnék menni, és Maja is már most jobban élvezte az egész kalandot, mint mikor még csak 2 éves volt. A krokodil nagyon tetszett és a szabadon repkedő madarak. Minden áron meg szerettem volna simogatni a ráját, és sikerült is. :) Na meg a nagy cápákat és a csodás bohóchalakat is megcsodáltuk anyával.

A négy napos hosszú hétvégén pedig keresztanyuékkal kerekedtünk fel délután és elmentünk Királyrétre. Mivel sajnos a vasúti menetrend nem a mi napirendünk szerint indul, ezért autóval mentünk fel a hegyre, és a kisvonatot csak megcsodálni volt lehetőségünk. Viszont így felcuccoltunk rendesen és a vacsorát is ott készíthettük el. Kerestünk egy jó kis tűzrakó helyet, gyűjtöttünk fát az erdőben, apa pedig tüzet rakott. Aztán került a parázsba alufóliás krumpli és nekikezdtünk szalonnát is sütni. Volt sok finom zöldség is mellé és nagyon jól belakmároztunk. :) A végére a krumpli is elkészült és az tis befaltuk mind egy szemig. Aztán pedig jött a torna. :D Átmentünk a játszótérre és ott játszottunk, futkostunk, csúsztunk  és másztunk,majd a férfiakkal felmásztunk a jó kis hegyünk tetejére ismét, még anyáék lent maradtak rendet tenni. :D Este már majdnem 8 óra volt mire megérkeztünk, teli pocakkal és jó fáradtan. :D