Erzsébet kilátó

Mivel Maja nagyon szereti Anna,Peti és Gergő történeteit már többször elolvastuk azt a mesét, ami arról szól, mikor a család az Erzsébet kilátóba sétál fel. Anya is már régen kacérkodik a gondolattak, főleg hogy szeretjük a vonatokat és a gyermekvasúton még ő és apa sem utaztak soha. Így hát a mai nap itt volt a remek alkalom egy kis kiránduláshoz. 8 órakor indultunk itthonról és bár kicsit eltévedtünk Pesten és nehézkesen, de csak megtaláltuk az egyik állomását a kisvasútnak, és még éppen időben érkeztünk. Normafa állomásnál szálltunk fel a vonatra, ami elvitt bennünket fel János-hegyre. Itt pedig nyakunkba vettük az erdőt. Megcsodáltuk a hatalmas fák föld felett tekergő húsos gyökereit, ami úgy néztek ki mint vaskos-nagy kígyók. És mászkáltam egész úton közöttük és fent a domb oldalon a kis ösvényeken keresztül, még anyáék az erdei úton haladtak felfele János-hegyre. Itt egy játszótér fogadott bennünket, ahol egy picit elidőztünk, majd tovább haladtunk az Erzsébet kilátó fele. Felfele a rendes úton mentünk még lefele a lépcsősoron jöttünk. Odafent megcsodáltuk a kilátót és fotózkodtunk előtt. Aztán pedig felmásztunk a legtetejére és minden szintről megcsodáltuk a kilátást. Utána kicsit nasiztunk, anyáék pihentek én meg Majával le és fel szaladgáltunk. Majd megindultunk a lépcsősoron lefele. A libegő felé vezető utat is megtaláltuk, de majdnem 2 km-re voltunk tőle és már delet ütött az óra, így ez egy következő kirándulás állomása lesz majd. Bár anyának tériszonya van, úgyhogy azt mondta, majd ha elég nagy leszek hogy egyedül menjek rajta akkor majd a barátaimmal libegőzhetek egyet, de ő bizony nem képes erre felülni. De azért legközelebb megnézzük hogy utaznak rajta mások. De most az irányt lefele vettük a kisvonat sínei fel és a motorkocsival mentünk lefele Normafa megállóhoz. Innen még egy kicsit sétáltunk az autónkig, így volt lehetőségünk megcsodálni a kilátást, a gyönyörű panorámát és megnéztük az Erzsébet kilátót is, ahonnan nem is olyan régen elindultunk. Nagyon jó kis kaland volt! Haza fele pedig még pihenni is volt lehetőségünk az autóban. Így negyed 3-ra, mikor hazaértünk, már kezdődhetett is a délután. :D Ettünk fini gulyáslevest, amit anya főzött előző nap, aztán játszani kezdtünk. Közben anyáék rendbetették a konyhát, majd nekiálltak palacsintát sütni. Így az ebéd folytatása már uzsonna körül a palacsintázás volt. :D
Vacsira anya halat-gombát és rizst készített, ami szintén finom volt. :D