2011. november 24., csütörtök

Felemás hónap

A őszi szünet óta az ovis létem elég felemásra sikeredett. Bár a múlthét közepétől a köhögésem is megszűnt, de anya itthon tartott végig. Csütörtökön viszont a színházat szerencsére nem hagytam ki, apa elvitt és a pajtásoknak megígéretem hgoy hétfőn megyek oviba. Zsolt barátom is éppen beteg volt és hiányzott. Őt még az előadásra sem hozták el. Szombaton aztán a délelőttöt házon kívül töltöttük,mert apa éjszakás volt és hagytuk pihenni. Anya reggelről gyorsan megfőzte a főzeléket, aztán 9 óra előtt elindultunk. Voltunk a patikában majd a könyvtárba mentünk el, ahol szombat ellenére nem is volt gyerek. - Pedig én azt hittem milyen sokan vannak ilyenkor. Válogattunk, játszottunk kicsit, aztán kivettünk néhány könyvet, Maja nagy örömére találtunk egy Bogyó és Babócásat amit még nem ismertünk, utána pedig a tescoba mentünk körülnézni. Egy kis vásárlás után fél 12-re értünk haza, apa éppen akkor ébredt fel. Együtt ebédeltünk, aztán játszottunk egyet anyával és apával közösen még Maja aludt. Majd apa újra éjszakára ment dolgozni, mi pedig itthon töltöttük a délutánt. Mostanában a rendszeres marakodások nem csitulnak. Sokszor piszkálódással fordulok Majához amit ő nem tűr ám, és vagy verekedni kezd vagy kiabál, majd tutira valamelyikünk sír.

Vasárnap apát hagytuk reggel másfél órát aludni, addig mi reggeliztünk és összekészítettünk mindent,mert mamáékhoz készültünk. Kosdon ilyenkor van búcsú, és ebédre voltunk hivatalosak. Aztán apa is ébredt és mentünk. A napot bent töltöttük,mert délutánra még az eső is szitálni kezdett, de jól telt az idő. Volt hogy a lányok kitúrtak és kettesben játszottak én meg csak matattam és a felnőttek között őgyelegtem, de volt mikor ügyesen eljátszottunk hárman. Sírás-rívás is akadt, az érzékeny lelkületem még mindig nem edződött meg.

Hétfőn pedig elkezdődött újra az ovi, és minden program amibe belekezdtünk az idén. Volt zeneiskola, ahova apával mentem. Kedden anya és Maja együtt jöttek értem és vittek úszni Milán bácsihoz,mert apa nappalos volt. Akadt egy kis afférom is a deszkával a végén, kicsúszott alólam és elmerültem a mély vízben. Milán bácsi úgy dobta le a pólóját és ugrott utánam hogy kihúzzon a vízből. De szerencsére nem nagyon ijedtem meg. Anyának még azt is mondta, hogy láttam amikor Milán bácsi ledobja a pólóját és beugrik a vízbe utánam. Sírás sem volt, bár anyu megtudta hogy Zsolti barátom mostmár egy másik időpontban fog járni úszni és kicsit tart tőle, hogy ha sem ő sem Kósa Kristóf nem jelenik meg rendszeresen, akkor el fog menni a kedvem az úszástól és majd nem akarok menni.. Pedig most van rá lehetőség,mert elsősként nem lesz energiám még heti 2x úszni is járni. Így is nagyon el voltam fáradva a végére, és farkas éhes voltam. Alig vártam hogy hazaérjünk, pedig még 6 óra sem volt, és anya elkészítse a szalonnás tojásrántottát. :D

Szerdán délután a sószobában voltunk, mert anya elhatározta hogy hetente 1x elmegyünk immunerősítés címén akkor is, amikor semmi betegségünk nincsen. Ma pedig apa ismét itthon van, így reggel vigyázott Majára még anya elsétált velem az oviba, délután viszont apa visz majd az uszodába úszni.

2011. november 16., szerda

November

Lassan megérik ez a napra arra,hogy anya pontot tegyen a közel 5 évnyi bejegyzések végére. Egyre kevesebbszer jut ide, folyton van ami megakadályozza, ill. nem is igazán történnek már olyan dolgok amiket érdemes lejegyezni. CSak önmagunkat ismételjük. Nátha, sószoba, ovi, ünnepek.. Az idén karácsonnyal meg is fog születni az utolsó bejegyzés. És talán egy összevont közös naplóba ír majd még anya az életünk fontosabb eseményeiről a következőkben.
Az oltás óta itthon vagyok.. Azaz az őszi szünet után 2 napot voltam oviban, de kedden hőemelkedésem volt már. Aztán 2 napig itthon lázam, majd jött a nátha és a köhögés.. Ez utóbbi még most is tart, így a héten sem vitt anya végül. HOlnap mennek az ovisok színházba, a Pöttyös Pannit nézik meg, arról persze nem akarok lemaradni, úgyhogy anya elvisz majd.
Az úszás is elég rapszódikusan működik ebből kifolyólag, pedig már az utolsó alkalommal sírás sem volt, szépen igyekeztem és csináltam amit kértek.
A zenesuli az aminél csak 1 óráról hiányoztam eddig összesen.
A hétvége a mamáéknál nagyon jó volt, bár kicsit nehezményeztem hogy én nem mehettem lagziba. De hát nem lett volna értelme 2,5 órát utazni hogy aztán 10 órakor kidőljünk és elmenjen az egész család aludni. Főleg hogy 9 óra volt mire a vacsorát meghozták, így akkor enni sem tudtunk volna.
A szombati napot élveztük nagyon,mert Lilivel már régen találkoztunk és egészen jól elvoltunk hármasban. Az udvaron is játszottunk egy nagyot, aztán meg bent. Este együtt fürödtünk,meséztünk mert Lili is mamáéknál aludt. Keresztanyuék színházban voltak. Hétfőn meg annyira jól elvoltunk együtt miután anyáék is befutottak, hogy anya meg is feletkezett a zenesulis foglalkozásról, így a héten lemaradtam róla. De reméljük jövő hétre összeszedem magam és folytatódhat minden a szokott mederben egészen karácsonyig..