A budai vár

Reggel én ébredtem háromnegyed 7kor, így le is jöttünk anyával. És most kivételesen Maja csak 8 óra körül ébredt meg. Addigra én már a reggelin is túl voltam és anya már javában fortyogtatta a borjúpörköltet.

Aztán még a nagyágyban hancúrkodtunk egyet miután a többiek is felkeltek. Maja tiszta pisi volt, így ő hamar ruhát kapott, de még bújkáltunk egy kicsit az ágyban. Aztán felöltöztünk itthoniba, de anya háromnegyed 9kor kitalálta, hogy mégsem maradunk itthon délelőtt. Összekészültünk és bementünk Pestre, a Budai várba.

A vár tetszett nagyon, a sikló is, amin végül nem mentünk fel mert km-es sor állt. Megindultunk gyalog. Megcsodáltuk a lovasszobrot a múzeum előtt, a kutyás szökőkutat, a belső udvarban is sétáltunk aztán a múzeumon át lementünk a hátsó kertbe, ahol felelevenítettek a vár ostromát és éppen a csatára értünk oda. Hát ez nem tetszett. Azóta is emlegetem hogy többet nem menjünk várba ahol lőnek. A puska és ágyúlövések nagyon hangosak voltak és attól féltem hogy ledől a fal. Mikor már vége lett mindennek kicsit megnyugodtam. Az egyik katona kardját meg is foghattam, alig bírtam el két kézzel. :) Megcsodáltuk a ruházatukat is. Festettem egy gipsz papírsárkányt és ettünk kürtöskalácsot. Utána sétáltunk egy nagyot a vár külső részén és megindultunk lefele. Azaz a díszes kapu fele vettük az irányt, ott is megcsodáltunk egy szökőkutat meg persze a Dunán közlekedő hajókat és a parlamentet. Meg anya megmutatta a Lánchidat, a Margit-hidat, amin nem tudtunk átmenni mert le volt zárva, és a Margit-szigetet is.

Siklóval mentünk le a várból mert fent egyáltalán nem áll hosszú sor. És az első fülkébe ülhettünk be. Nagyon tetszett! Felfedeztem hogy egy kötél húzza a szemben felfele közlekedő siklót. És anya azt is elmondta hogy Margitnak hívták azt a siklót amivel mi lefele utaztunk. A Lánchíd oroszlánjai is elnyerték a tetszésem. A parkolóban még megnéztük a szelektív szemétgyűjtés kukáit. Ez azért volt fontos mert nagyon szeretem nézni az Alma együttes: Szuper kukák c. számát. És itt most egyhelyen voltak a kukák, amiket anya meg is mutatott. Hazafele a Lánchídon mentünk át, és Pestről kiérve én is elszunnyadtam fél órára. Ez éppen arra volt elég,hogy a délután folyamán ne legyek hisztis.

Itthon ettünk fini körtét uzsira, anya sütött kenyérkét. Játszottam az autópályámmal, Majával közösen. Aztán autóztunk anyáékkal. Néztünk Thomast, hancúroztunk apával, rajzoltam, színeztem. Kellemes közös családi délután volt.

Vacsira megkóstoltam a borjúpörköltet kovászos ubival, fini volt Most pedig éppen a kedvenc mesémet olvassa apa a diavetítőn, a Kulipintyót.