



De még milyen! Óóóóóóóóó! Ma is csak szakad, esik és dől a hóóó. Reggelről anyáék tettek, vettek, mi Majával játszottunk. Autóztunk, tologattam őt a hintalovon, ő meg megtanult egyedül leszálni róla. :) Aztán mikor Maja aludni ment, akkor mi elindultunk apával. Megyünk boltba, vásárolni és lemegyünk a Dunát is megnézni. Mert tegnap a fodrász Marika néni azt újságolta,hogy zajlik a Duna, úsznak rajta a jégtáblák. :D És egész reggel ez a tény izgatott, na meg a folyamatosan szakadó hóóóó.
Amúgy az egészségem? Na ezt hagyjuk.. Tegnap is 2 órát az sztk-ban töltöttünk, és anya továbbra sem lett okosabb. De nekem végül megindult a náthám, és talán mostmár a köhögés is elmúlik, ha kitisztul az arcom,orrom rendesen. Az éjjel is 2 óránként keltem és fújom, és nagyon sűrűn tele van. Apával este meg is lámpáztuk, hogy hamarabb jól legyek. Mert hogy a jövő héten sem tudok oviba menni (legalább is a hét elején nem) az már biztos... :( Anya azt mondta először teljesen gyógyuljon meg a náthám és múljon el a köhögésem. Remélem azért nem kell tavaszig várnom rá,mert hát farsangi bál is lesz hamarosan az oviban, és mivel már anya elárulta, és próbáljuk együtt kitalálni mi is legyek, így azt semmi kép nem szeretném kihagyni. De anya egyik szeme sír, a másik nevet a jövő héttel kapcsolatban,mert egyedül lesz velünk... és így hogy még oviba sem megyek.. nem lesz egy sétagalopp.. De reméli, hogy a jobbik énem veszem elő..
Ami tegnap nem annyira sikerült. Az orvos után egyből mamáékhoz mentünk, de sem az sztk-ban sem a mamáéknál nem viselkedtem szófogadóan. Sajnos nem túl sokszor tettem azt amit éppen anya kért. De délelőtt nagyon jót játszottunk kina papával a hóban. A markolónak építettem utat, meg garázst. Kimentünk a paplejtre szánkózni egyet. Készítettünk hósütiket meg tortákat és kijavítottuk az olvadófélbe lévő hóembert. De nem nagyon tapadt a hó, úgyhogy most a hócsaládgyártás el is maradt.
Délután fodrásznál voltunk anyával. Marika néni levágta a már hosszúnak látszó hajamat. A többi időben pedig bent játszottunk.
Csütörtökön nem voltunk semerre. Aznap is esett a hó, de bentről személtük anyával,mert hideg is volt, és anyának semmi kedve nem volt elindulni velünk bárhova is.
Itthon gyurmáztam, autóztam, kirakóztunk anyával. Aztán Majával legóztunk újra. Ez most valahogy bejön. Ilyenkor kevesebbet veszekszem vele, és ha anya is kicsit néha ránk figyel, akkor hagyom Maját is érvényesülni, és nem szedek el tőle mindent.
A holnapi napunkat még nem tudjuk, de lehet hogy a nap egy részét mamáéknál töltjük majd, és akkor apával is tudok egy hatalmasat szánkózni,mert még holnapra is hóesést ígérnek...