El tudnám viselni ha az egész nap alkotásból, társasjátékból és velem foglalkozásból állna... Az a jó ha a középpontba vagyok, ha dirigálhatok és ha velem foglalkozik mindenki.. Hogy kitől örököltem.. (csak súgva jegyzem meg hogy félek tőlem...) És amikor anyu tegnap nem sokkal vacsi előtt - mikor már éppen majdnem készen voltam a festett képemmel - kitalálta hogy készítsünk a kezünk és krepp-papír segítségével kézfát, nagyon boldog voltam.. A vége fele már szorított az idő,mert kezdődött a Dínóexpressz a minimaxon, de aztán anya meggyőzött hogy nem érdemes kapkodni és összecsapni mert akkor a szép munka a végén mégis igen csúnya képet ölt majd.. Így befejeztem türelemmel, aztán pedig meséztem. Így megfordult kicsit a sorrend,mert a mese után lett vacsi, de persze így is minden belefért az estébe és egy szó nélkül aludtunk el.
1 megjegyzés:
Gyönyörű, de tényleg!!!
Anna, Máté és Móni
Megjegyzés küldése