2011. április 17., vasárnap

Közhírré tétetik...

Így kezdte a dobolást a kisbíró, amikor kihirdette hogy délután két óráig várják a madárijesztő szépségversenyre a "résztvevőket".. És csodás hímzett suba volt rajta,meg egy dob a kezében..
Ma reggel fél 9kor már úton voltunk Tahitótfalu felé.. A hosszabb utat választottuk, nem komppal keltünk át a Dunán - ahogy mamáék is tették,mert ők is ott voltak, csak éppen nem a bámészkodók között, hanem a portékáikat áruló hazai termelők sorában - .. szóval 9 óra után nem sokkal érkeztünk meg a híd lábánál lévő füves térre ahol kis sátrak, asztalok sorakoztak. A legnagyobb atrakció egy traktor volt, ami után egy platós teherhordó volt fogva, ami ezúttal a gyerekek terhét horda.. FEl is ültünk rá egyből Majával amint lehetett..


Láttunk más traktorokat is, lovacskát. Símogattunk kecskét és nyuszikat. Sétáltunk a dunaparton és kavicsokat dobáltunk a vízbe. Megnéztük persze mamáékat is és letelepedtünk kicsit mellettük. Aztán pedig még arra is volt lehetőség hogy ez a traktor jó sok gyerekkel megrakodva egy nagy kört menjen a tisztáson. Dombra fel és le, bokrok, fák között. Mi pedig hátul ültünk és nagyon élveztük.
A tisztás végében egy rögtönzött céllövő pálya is fel volt állítva, ahol még az én számomra is találtunk megfelelő íjat, így egy bácsi segítségével kipróbálhattam hogyan is kell az igazi íjból a vesszőt kilőni. Tetszett!




Hazafele anya vásárolt is, hiszen azért mentünk. Vett gyümölcsös házi joghurtot, túrót, savósajtot, medvehagymát. Aztán finom szelídgesztenye-hárs mézet. Apa pedig 2 szál szarvasból készült kolbászt. :) Aztán hazafele menet anya még visszatelefonált mamáéknak, és megkérte őket hogy vegyenek egy üveg bodzateát (ami egy sűrítmény, és sokkal több hatóanyagát tartalmazza a bodzának, mint egy sima tea amit főzünk).
Nagyon kellemes és mozgalmas délelőtt volt. Hazafele az autóban már majd elaludtam, igen fáradt voltam. Aztán egy gyors és bőséges ebéd után már el is aludtunk.

És ami még "közhírré tétetik".. a nagy délelőtti kaland során elvesztettem a 2. fogacskámat is!! Már napok óta mozgott, de nem tudtam kivenni, és sajnos valahogy (??) úgy eshetett ki a számból hogy észre sem vettem. Pedig reggel még meg volt mikor elindultunk. Kicsit szomorú vagyok miatta,mert nem tudtam a macimba beletenni... :(

Nincsenek megjegyzések: