2011. február 13., vasárnap

Ezer éve...



Hát tényleg anya.. nem tudom hogy képzeled, hogy ezer éve nem jártál a blogom felé.. Most is azt lesed mikor kel meg a fánk és mikor lehet végre sütni, a konyha pedig még mindig szalad.. :D Na jó, az ebédre készített halacska és krumplisali fini volt és jól is fog esni egy kis farsangi desszert utána.. :)

Ezer dolog történt már mióta nem írt anya.. MEgtartottuk a Titanilla névnapokat. Vittünk a pici babának szép rucikat, anyucijának meg egy szép virágot és bonbont. Voltunk ezren, jól éreztük magunkat, jót játszottunk,csak anya volt tiszta ideg,mert Tita nagynéni rokonai között volt aki képes volt betegen odajönni, vagy betegen odahozni a gyereket... Anya feje lilult a méregtől...
Vasárnap pedig keresztanyu 30. szülinapját is megültük. Voltak fini hamik, anya sütött egy csodás emeletes tortát, aminek az egyik szintje csokis volt a másik pedig túrós.. Keresztapu egy feketeerdő tortával kedveskedett a cukiból és mama pedig fini habos - Duna hullámai sütit sütött.. Ja és anya még sósat is készített. Volt nagy fotózkodás, köszöntés, mi gyerekek pedig játszottunk. Némi túlpörgés, kisfotellal való felborulás és sírás is volt a napirenden, de összességében jól telt a délután.

Hétfőn és kedden voltam oviban, így kedden a zeneovi foglalkozáson is részt tudtam venni, de kedd éjjel már nyakig taknyosan keltem... hurrá... Addig anyának csak egy náthás, takony gyereke volt, utána már kettő... Hipp-hipp...
Így a hét többi részét itthon töltöttem. Mamánál Lili vendégeskedett,mert az ovijában akkora volt a járvány, hogy összesen 3 gyerek volt a csoportban, így mamához sem tudtunk menni.. Lili ugyanis egészséges volt... Szerdára pedig apa is kidőlt, hogy tökéletes legyen az összhang.. Neki viszont sikerült benyelnie az influenzát, úgyhogy az éjszakázós, orrfújásos időszak maradt anyára,mert apa maszkot hordott és igyekezett a közelünkbe se jönni... Jaj de frankó 3 nap volt..

Pénteken már kutya baja nem volt apának, dolgozni is bemerészkedett mert muszály volt.. Hát ez van.. Mi pedig kihívtuk a doki nénit. Bár az én köhögésem már szép hurutos volt, az orromból rengeteg sűrű cuccos jött, de Maja még nagyon ramatyul viselte az éjszakákat főleg.. Így pénteken délután 5kor megint a sóban kötöttünk ki. Időközben Vácon is nyílt 2 helyen is sókamra, így oda kért anya időpontot, ami a közelebb esett hozzánk. 50 percet pihiztünk és ezen a helyen volt ám mit is csinálni. Volt kisasztal székekkel, lehetett rajzolni, mesézni. Volt egy nagy homokozó tele sóval és abban minden féle játék. Építőkockák, gumi ugráló lovacska.. Szóval nem unatkoztunk, jól telt az idő.
Szombaton pedig anya nagy bátran felkerekedett velünk. Mert apa jól volt, nekik pedig délután 3-re volt 2 jegyük a Centrál színházba egy zenés darabra.
Így szombaton a sókamrában kezdtünk, aztán pedig irány mamáék. Ott ebédeltünk, majd alvás jött volna, amiben nekem nagyobb szerencsém volt.. 50 percet sikerült pihiznem. Közben anyáék leléptek és csak estére értek haza. Mi voltunk papával és mamával sétálni, ami nagyon kellemes volt, szépen sütött a napocska. Utána bent játszottunk tovább. Építettünk, rajzoltunk, dominóztunk. Vacsi után pedig befutottak apáék is. Kicsit még folyt a beszélgetés majd hazaindultunk.
Itthon senkit nem kellett altatni, és az éjszaka is viszonylag nyugisan 3-4 rövidebb ébredéssel eltelt. Saját bevallása szerint még anya is tudott pihenni kicsit.

Apa ez alatt az influenzás napok alatt száműzve lett a nappaliban, úgyhogy anya felváltva kelt kettőnkhöz, mikor ki köhögött...

A vasárnapot játékkal, takarítással, mesézéssel töltöttük eddig. Anya főzött.. Most pedig pihizünk, majd délután folytatjuk tovább a semmittevést. :)

1 megjegyzés:

Lori and Ruben írta...

Micsoda bulis napok, hetek:) Keresztanyu szulinapjarol nincsenek kepek?
Kifogtatok ezt a beteges idoszakot szegenykeim! Gyors jobbulast nektek!
Lori es Ruben