A mai nappal tényleg lezárul a november és az év utolsó, egyben nekünk gyerekeknek legizgalmasabb hónapja következik majd. A szekrény tetején - mi mit sem tudunk róla - már vár az ádventi naptár, tele meglepetésekkel, hiszen holnap megkezdődik az izgatott várakozás a karácsony közeledtének sürgető hangjaival..
A múlt hetünk is az óvoda jegyében telt. Rövidkék így a délutánok amiket együtt tud a család tölteni, főleg ha a butábbik formámat veszem elő, és mindenért hisztizek, alkudozok és cirkuszokok.. Olyankor anya nagyon szomorú már estére.. De van hogy csodásan eljátszunk Majával, felfordítva a lakást, de veszekedések nélkül. És sajnos így is hamar elrepül a délután.
A csütörtök délutánt apával töltöttük,mert anya névnapi ajándékát ment behajtani ... azaz egy kényeztető masszázsban volt része, amit apától kapott ajándékba.. Aztán este ő fürdetett bennünket és mesét olvasott nekünk. Pénteken az oviból a játékboltba mentünk,mert szombaton vendégségbe készültünk Lorihoz és Lujzihoz, és ehhez szeretett volna anya meglepetéseket vásárolni a két gyerkőcnek.. Hát kis híjján a fél boltot felfordítottuk, de minden esetre sikerült egy dobozhegyet felborítanom, meg Majával fogócskáznom, amitől anya a haját tépte.. Apa maszekolni indult, de mire mi hazaértünk addigra ő is befutott... Talán még egy új hűtőt is sikerült intéznie, bár a hiterbírálat még nem érkezett meg, így nem mondhatunk biztosat. De a régi hűtőnk már nagyon vacakol, anyáéknak meg nem volt pénze egy összegben egy újat venni.. De talán most sikerül plussz ráfordítás nélkül részletre megvenni amit kinéztek. Szerettük volna Titanilla uncsitesómat is meglátogatni a hétvégén,hiszen 19-én már 1 hónapos volt, de sajnos betegek voltak a fiúk, így nem tudtunk menni.
Viszont szombat délelőtt Lili volt velünk ismét, bár a játék most nem sikerült olyan felhőtlenre mint előző héten. Sok volt a civakodás és a pukkadozás.. de azért eltelt a délelőtt.. Aztán alvás után indultunk is Pestre. Péntek éjjel leesett az első hó, szombat délelőtt is esett sokáig, az ablakból néztük. Így örömmel csodálkoztunk rá ahogy kiszáltunk az autóból Heniék előtt a megmaradt hó"kupacokra". Nálunk itt a belvárosban sajnos elolvadt mindjárt... Odabent - bár egymás mellett - de sok játékot kipróbáltunk, vidáman telt az idő. Ettünk, ittunk jót mulattunk, az én szavaimmal élve. Ajándékot is kaptunk mi is Henitől. Én egy szupre festőkészletet, ami még a ruhából is kijön és nem lehet vele semmi bajt csináli, valamint egy Bogyó és Babócás memóriaforgót. Másnap délelőtt lelkesen vettem elő mind a kettőt, és szinte egész délelőtt ezekkel játszottam. Sőt, tegnap is az oviból hazajövet első dolgom volt kifesteni egy képet a szinezőben.
Este fél 8 volt már mire hazaértünk, így egy pohár tej, gyors fürdés és a mese után fél 9kor egy hang nélkül aludtunk el.
Vasárnap végül délután elmentünk Pestre a tescoba.. Sikeresen jutott mind a kettőnknek autós bevásárló kosár, de a másfél órás bevásárlást nem tudtuk benne végig ülni. A végén már egyikünk jobban nyafogott mint a másik. Itthon majdnem anya egész nagy kuglófját megettük, amit még az alvási időben sütött. Nagyon finire sikeredett. Aztán a szokásos ceremónia után ágyba kerültünk.
Pénteken történt még az oviban, hogy elsétáltunk Vácz város névadójához, a Váczi remete szobrához. Sok óvodás volt ott, énekeltünk és gyertyákat gyújtottunk Vácz névnapja alkalmából. Nagyon tetszett és itthon lelkesen beszéltem róla. Az ovónénik már mondogathatták egy ideje hogy mi fog majd történni,mert éppen az előző hétvégi sétánk vitt a zeneiskola fele, ahol ez a szobor áll, és én már akkor kérdezgettem anyától ki van a szobron és mi van odaírva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése