Szófogadatlanságom története

Szerdán a doktornéni megállapította,hogy a nátha kezd a tüdőmre húzódni,mert jobb oldalon már igen szörcsögő hangokat hallatok.. Kaptunk 2 féle hörgőtágítót meg 2 nap haladékot, hogy kitisztuljak, aztán jön az antibiotikum. Becsülettel fújtam az orromat,meg köhögtem is, reggelre szépen felszakadóvá vált a köhögésem, és anya remélte hogy így minden rendben lesz. Másnap már enni is bírtam, és bennem is maradt az étel. Pénteken mondta a doktornéni,hogy szépen kitisztult a tüdőm, nincs szükség az antibigyóra. Kaptam még köptetőt.
A köhögés és a mérhetetlen nátha még azóta is meg van sajnos.. pedig már anya gondolkodott hogy holnap mehetnék oviba.. de nem tudta eldönteni hogy mi legyen. Aludni tudok éjjel is, nincs már hányás.. de a hurutos köhögés és az orrfolyás nem múlt még el..

Ennek ellenére, és mert a doktor néni engedélyt adott a hétfői ovikezdéshez is,mondván, hogy ez szépen ki fog tisztulni a gyógyszerektől, így szombaton délelőtt nálunk volt Lili és jókat játszottunk együtt. Voltak viták is, és többségében megértettük egymást. Fél 12-re lett elegünk mindenből, akkor kezdődtek a kötözködések meg a sírdogálások, úgyhogy anya az ebédlő asztalhoz parancsolt bennüket.. Hát .. a leves nem lett e kedvencem, bár senki nem érti miért kellett akkora cirkuszt lerendezni rajta,mert mindenki szerint nagyon fini lett anya paszternák krémlevese vajgaluskával, de nekem nagyon nem jött be.. Az aranygaluska már annal jobban csúszott..
Délután pedig bementünk Pestre a Pólusba, és megvettük a téli lábbeliket mind a kettőnk számára. Sétáltunk, nézelődtünk egy kicsit még hazaindulás előtt..

Vasárnap reggel vásárba voltunk, betankoltunk zokniból,meg apa kapott 2 nadrágot magának. Ebédre fini tyúkhúsleveskét ettünk aztán pedig főtthúst tormával.. A délutáni program pedig néhány nyugodt csendes óra volt.
És hát szófogadatlanság, hiszti.. ez jellemezte az elmúlt napokat. Mert amikor anya mondta hogy megyünk valahova, akkor azért cirkuszoltam mert játszani akartam és itthon maradni. Amikor azt mondta hogy nem megyünk sehova, akkor meg azért,mert én menni akartam... És még meg is mondtam,hogy délelőtt akartam volna játszani, most nem akarok.. És hát hiába gondolták hogy a majdnem 5! éves megérti,hogy vásár délelőtt van, oda csak akkor lehet menni.. hát nem nagyon értettem meg semmit..

Ma is csak anya idegein táncolok. Maját szekálom, piszkálom, rendetlenkedek, folyton olyanokat teszek amit tudom hogy nem szabad.. aztán odavágom hogy bocs, és azt hiszem ezzel minden meg van bocsájtva.. anya nagyon elkeseredett miatta... :( Már azt is mondta,hogy így ne igazán számítsak szülinapi meglepetésekre...
Na meg két gyerkőccel a nyakán még készülni se tud, pedig pénteken a tortámat sütné, de azt csak úgy lehet ha nem vagyok éppen halló és látótávolságon belül..