Rosszalkodások sorozata

Hát a viselkedésem nem sokat változott. MInden napra, még ha oviban töltöm is a nagy részét, jut pár tett, amitől anyám haja égnek mered. Tegnap például Maja egyik kedvenc rugiját tettem sikeresen tönkre... :s De nem csak anya volt szomorú, hanem ahogy megmutatta és elmondta mit tettem és bedobta a kukába, én is sírva fakadtam és fogadkoztam,hogy nem csinálok többet ilyet...

Hát anya várja azt a pillanatot amikor többet nem lesz ilyen..

Majával kicsit gonoszkodom is mostanában, és rettentően fel vagyok pörögve ovi után. Rohanok, ugrálok, nem tudok lassan közelekedni. Így Maja is felpörög aminek többször esés és sírás a vége. Anya valahogy változtatni szeretne ezeken a közös délutánokon mert nem igazán sikerülnek úgy ahogy azt ő szeretné.

TEgnap viszont csinált nekem vacsira túrógombócot, aminek nagyon -nagyon örültem.

A vasárnapi napot itthon töltöttük. Játszottunk, tv-ztünk. Anya vásárban volt, de én apával addig Monopolyztam, tv-ztem és játszottam. Alvás után gyurmáztunk egy nagyot, aztán mikor Maja is felébredt és egy röpke időre a napocska is kisütött, elmentünk sétálni egyet a városban. Voltunk a Posta-parkban ahol csúszdáztam, hintáztam, szaladgáltam és néhányszor a fociba is belerógtam, de inkább a csúszda tetejéről lestem ahogy anyáék fociznak. :)

Aztán még a Március 15. térre is elsétáltunk. A vízesés körül őgyelegtem, és minden tiltás ellenére a végén bele is nyúltam. Így anya döntött: Irány hazafele! Na ez nem tetszett a hangom azért kieresztettem, de mivel most sem hatotta meg anyát csak jöttünk haza. Szedtünk pár szép piros levelet és hazaérve fini melegszendvicset készített anya nekünk vacsira.