2009. augusztus 20., csütörtök

Medveotthon - Veresegyház és a Nagy találkozás!



Maci etetés közben



Lorival. Együtt etetttük a nagy macit.



Lili vállánál egy őzike fejecskéje látszik.


Vonatoztunk Lorival. Én voltam a bohóc. :)




Megpróbáltam felmászni, de aztán azt mondtam én még kicsi vagyok ehhez, nőnöm kell hozzá.



És az ugráló vár. Anya frászt kapott, nekem tetszett, nagyon!

A déli alvásban Maja nem volt annyira király, pedig ügyesen kihúztuk mindketten 1-ig és pillanatok alatt bealudtunk. Én a hugi nyekergésére ébredtem nem sokkal fél 3 előtt. Öltöztünk, Maja evett és indultunk Veresre. Mamáék is ott voltak, éppen árultak, így megálltunk és megnéztük őket. Már keresztanyuék is ott voltak addigra. Aztán pedig megindultunk a medvefarm felé.
Nagyon élveztem minden percet amit ott töltöttünk. VEttünk mézet és megetettük a macikat. Körbejártuk az otthonukat,megnéztük a farkasokat is és láttunk 3 őzikét is. Megmásztam a kiállított kisvonatot, mászókáztam, szaladoztam és Lilivel még a hatalmas ugrálóvár tetejére is felmásztunk és lecsúsztunk. Egy hatalmas csúszda volt az egész. Anya a fejét fogta,mert attól félt odafent sírva fakadok és úgy kell majd lehozni. De lecsúsztunk mind a ketten. Elsőre megilyedtünk kicsit, de aztán még párszor lecsúsztunk és nagyon tetszett. Kipirult arccal száltunk ki belőle.
És találkoztunk Lorival és Rubennel. Mondjuk főleg anya beszélgetett Debi anyuval, én jöttem mentem. De aztán beültünk egymás mellé a vonatba és anyalefotózott bennünket. :) Anya nagyon örült,hogy így személyesen is össze tudtunk futni és kicsit beszélgetni, hiszen már olyan rég óta "ismerték" egymást.
Hazafele visszamenünk még mamáékhoz, és még anya a kocsiban megetette Maját, addig én meglovagoltam egy szép nagy pej lovacskát. Nagyon élveztem ezt is. :) Ettünk kenyérlángost, az lett a vacsim és apa még sorba is állt 2 kürtőskalácsért, amit meg reggelire vettünk. :)
Már jócskán elmúlt 7 óra mire hazaértünk, Maja panaszkodott is rendesen a végcél előtt 2-3 perccel. Aztán itthon gyors tejciivás, mosakodás, és még a tegnap megkezdett mesét is végigolvasta apa, csak aztán kerültem az ágyba. De nem kellett egyikünket sem altatni. :)

1 megjegyzés:

Bea írta...

Nahát de szerencsések vagytok.Jó lehetett megismerkedni blogos barátosnénkkal.
PusszantásBencikusék