Iszonyat hiszti

Már a hétvégém is hiszti hegyekkel tarkított volt. Sokszor apa is csak nézett és tehetetlenül pillantott anyára,mert igazából a fenkre csapáson kívül már ötlete nem volt. A szép szót meg sem akartam hallani. Aztán általában anyának sikerült leszerelnie, vagy egyszerűen csak hagyott tombolni, de volt hogy megunták mind a ketten és kaptam a fenekemre, hogy tudjam hol a helyem...

Ma viszont már anyám is csak nézett, oszkárdíjjas produkciót adtam elő úgy fél 11 tájban.. Bár egy fél óráig biztosan eltartott a dolog.. :( Egyszerűen annyit kértek tőlem,hogy töröljem meg a kukacom pisilés után, öltözzek fel és miután már ezen behergeltem magam - mert picit nyirkos volt a teste és elősre nem ment a bugyifelhúzás - utána az orromat kellett volna kifújni. Jelzem, már többször megtettem egyedül. Anya mindig örült,megdicsért,mert ügyesen csináltam. Na ezen aztán teljesen felhergeltem magam. Ordítottam, visítottam teli torokból, toprozékoltam eltorzult arccal.. Szegény Maja meg evett volna anya karjában... Ma a szomszédoknak is megvolt ezzel az ingyen cirkusz. :( Anya szomorú volt,mert most aztán minden eddigi , sőt hétvégi hiszti-számomon túltettem... :(

Bár a dolog már kezdődött reggel azzal, hogy bár reggelizni akartam, és már ezt tegnap este meg akartam enni,mert apa is ilyet evett (ribizli joghurt), ma csak turkáltam. Anyu megunta, elvette, berakta a hűtőbe és közölte, hogy legközelebb ebéd lesz. Nem is érdekelt a dolog.. De 10kor lent a városba, mikor kenyeret meg kalácsot vettünk már kezdtem a műsorozást, hogy éhes vagyok.. Na azért sajnálni nem kell - mert a boltban az eladók úgy néztek rám mint a gyerekgyilkosra, hogy nem vettem azonnal valamit az éhes kicsi gyereknek - ugyanis fél 12kor itthon csak turkáltam a bablevest. 20 percbe telt még megettem. A krumplifőzelék felett előre cirkuszolni próbáltam hogy nem szeretem, de anya leszerelet, hogy mehetek akkor aludni. A vége az lett,hogy 2 tányér főzeléket ettem fasirttal,mert olyan finom volt... Na erre varrjon gombot valaki... :(

Most éppen alszom, és hogy ne csak rossz dolgok álljanak itt, délelőtt egész érdeklődően, ügyesen eljátszottam. Elővettem a legót, építette, megcsináltam a kisházat. Az egyik kockakirakót is elővettem és 2 képet kiraktam belőle. Tologattam a vonatot és a rajztáblára is rajzoltam egy keveset.

Tegnap pedig kellemes délutánunk volt,mert családilag levonultuk a duna-partra mikor felébredtem. Csodás volt az idő, rengetegen voltak. Én nézelődtem, motoroztam, fociztam apával, kavicsokat pakoltam. Anya és Maja előbb hazajöttek az autóval,mert Majának ennie kellett, mi gyalog -azaz én motorral - jöttem apával haza. A főtéren is megálltunk egy kicsit, ott is motorzotam néhány kört, a szökőkútban megmostuk a kezünket. Palacsintát uzsiztam,mert ebédre nem tudtam a 3-at megenni csak kettőt, és közöltem, hogy délután meg egyet fogok enni. :)

Sajnos Maját is el kellett vinni ma a doki nénihez, és anya megkérte, ha már ott voltunk, hogy az én torkomba is nézzen bele. Hát még a jobb mandulámon mindig van tüsző, és mivel az előző antibiotikum nem fog kitartani 7 napig, így írt fel egy másik üveggel is a doktor néni. Tehát mostmár tuti, hogy csak a tavaszi szünet után mehetek oviba.. :( Pedig az éjjel már nem is köhögtem, nappal is csak ha behergelem magam, vagy szaladok. És az orrom is már csak ritkán fújom.. De ezek szerint még mindig nem vagyok gyógyult.