A háziegértől a rókáig..

Pénteken anyáék már együtt jöttek értem, a roller a csomagtartóba került és mentünk mamáékhoz. És végre a cseresznyefát is megkörnyékezhettük, amin ugyan nem sok cseresznye maradt sajnos,mert papa nem jókor permetezte meg, de ami rajta volt már szépen pirosodott. Így apával meg egy létrával kettem másztunk és szedtük, na meg ettük a cseresznyét. :D Aztán pedig felmentünk a kert végébe is Majával és papával kiegészülve és szedtünk egy kis vödör meggyet is. És persze játszottunk egyet az udvaron még apa biciklit szeret és takarított. Aztán pedig már indultunk is haza,mert várt a fonott kalács amit anya sütött vacsira.

A reggelink is kalácska volt szombaton, csak nem eperdzsemmel, hanem joghurttal, és utána már indultunk is Budakeszire a vadasparkba, állatnézőbe. A paraszti udvar állatait néztük meg először, ahol a tehénnek volt egy kisbocija. Szegény bocika éppen szopizni próbált amikor a tehénnek meg pisilnie kellett, és rápisilt a boci fejére... Sajnáltam szegényt.. Úgy látszik ezt a tehén nem vette jó néven,mert a kerítésen keresztül kidugta a fejét és lökött vele felém egyet. Anya úgy húzott el, hogy fel ne lökjön...

Azért a kedvemet nem szegte a dolog, sőt mikor az udvarból kifele mentünk meg is kérdeztem hogy ennyi volt az egész és megyünk is haza? :D persze nem..

A vadaspark bejáratának tetején egy nagy szarvas feszített, nagyon tetszett az ódon fa kapu nekem. A bejáratnál egy bácsi készített rólunk családi képet, amit kifele menet meg lehetett volna vásárolni, de anya túl borsosnak találta az árat, így végül nem vettük meg, bár ezt én nehezményeztem.


Végig sétáltunk a parkon, megnéztük az aranysakált, a baglyokat, sasmadarat. Láttunk vaddisznót kicsi csíkos malackákkal, őzeket, szarvast, medvét és farkast, na meg egy bölényt is félig meddig,mert a hátáig érő fűben legelészett éppen..




Aztán visszasétáltunk a bejárat mellett lévő színpadra, ahol a néni már elkezdte meséjét az állatokról. Azok jellemező tulajdonságairól, rokonairól. A házi egérrel kezdte, aztán jött annak nagyobb és erősebb rokona a patkány. Utána kihozott a pajtából egy vadászgörényt, láttunk nyest-et aki egy igen félős jószág, csak pár percig tudta a néni megmutatni nekünk,mert mindjárt menekülni akart a kezei közül. Láttuk egy kisrókát, aki márciusban született és nagyon egy játékos kis állatka volt. A mosómedvéről is megtudtunk hogy egyáltalán nem tud mosni és még csak a macikhoz sincs semmi köze rokonilag..
Nagyon érdekes volt az előadás. A végén a néni egy csomó agancsot hozott elő a pajtából amiket gyorsan szemügyre is vettem, de már indulnunk kellett,mert Maja feladta és nagyon fáradt volt már..
Emiatt kicsit össze is veszett velem anya,mert kezdtem a toporzékolást, a csúnya nézést és az ellenkezést, de a végén azért csak megértettem, hogy a mai kaland ennyi volt, ennyi fért bele a délelőttünkbe.




Az autóban hazafele már én is bevallottam hogy álmos vagyok és itthon az ebéd után háromnegyed kettőkor kidőltem egy hang nélkül. Egy óra múlva nyafogva keltem, de aztán mivel anya is elaludt szépen visszadőltem és 4 órakor anya úgy ébresztett mindannyiunkat.

A délután játékkal, mesézéssel telt, aztán a szokásos ceremónia után elég hamar, már háromnegyed 9-kor aludtam, a késő délutáni 2 órás szunya ellenére.