Ádvent 4. vasárnapja mozgalmasan telt. Reggeli teszek-veszek meg reggelizés után jól felöltöztünk és elindultunk a nagy hidegben megvenni az idei évi fenyővánkat. amit már nagyon vártam. Ezzel szemben egész végig azon nyafogtam - mikor világossá vált számomra hogy anyáék nem akarják az első helyen megvenni azt a fát amire én ráböktem - hogy mikor veszünk már fát és mikor megyünk haza. :D Azért végül meglett a fánk, sőt anyáék egy közös családi ajándékot is vásároltak még az euronich-ben. A kik-be is beugrottunk a tesconál és kaptunk 1-1 esernyőt. Aztán hazaérve gyors ebéd következett és már majdnem 1 óra volt mire Maja is ágyba került. Délután már nem mentünk sehova mert a -10 fokban nem vitt rá a lélek hogy kimozduljunk újra. Itthon játszottunk, megkóstoltuk a bejglit, amit anya direkt úgy készített el, hogy az utolsó ádventi vasárnapon már meg tudjuk vágni. Nagyon fini lett a diós és a gesztenyés is. De nálam a favorit a maradék gesztenyés masszával készült muffin. Főleg másnap reggel, kicsit megmelegítve.. :p isteni fini volt!
Hétfőtől pedig hivatalosan is beköszöntött nálunk a téli szünet. Már az oviban összevont csoportok voltak és csak azok a gyerekek mentek, akiknek a szüleik dolgoztak és nem tudtak otthon maradni. Én maradtam. Szerencsére a torokfájást nem emlegettem tovább, viszont mostanában gyakrabban mondom hogy fáj a fejem, ami anyát egy kissé aggasztja. El is határozta hogy januárban elmegyünk a doktornénihez és elmondjuk ezt neki, hogy mit szól hozzá? Nem lehet-e kideríteni a fejfájás okát...
Most anya az aki lerobbant, a mi náthánkant leszámítva. Neki a füle gyulladt be a torka is fáj, és hétfőn délután nagyon szenvedett.. Azóta csak be van dugulva a füle és a torka meg az orra nem akar rendbejönni, de jobban van. Így hétfőn sehol nem is voltunk.
Tegnap viszont leugrottunk a városba. Voltunk a piacon, ahol találkoztunk mamáékkal is. Anya egy nagy szatyor mindent vásárolt,mert azt mondta a héten már nem szeretne a nagy tömegnyomorban a piacra menni, főleg nem velünk. Voltunk a postán is az utolsó csekkekkel és lapokkal. Aztán a többi aznapra tervezett vásárlást apa intézte el munka után,mert már így is fél 12 volt mire hazaértünk.
Délután apa 5 óra fele futott be, így még egy kicsit kötözködtünk Majával - azaz ő volt kötözködős kedvében nagyon - hogy apa is lássa milyen jó sora van anyának mikor ő nincs itthon. :D:D Vacsira sonkakrémet csinált anya azt ettünk uborkával és sajttal. Aztán a szokásos esti kismackós-történet után jött a fürcsi és a diavetítőzés odafent. Az ádventi kalendáriumok zsebében 3 új diafilm is volt. Maja is kapott egyett, én pedig kettőt. Így most újra bővült a repertoárunk.
Ma délelőtt anya rendrakós mániáját élte ki, meg az összes vasalatlant eltüntette végre. :D:D Mi először marakodtunk, én bohóckodtam és hát hiába kértek szépen nem is hallottam semmit.. de aztán ügyesen eljátszottunk együtt.. Társasoztunk, építettünk, autóztunk, babáztunk. Délután pedig apa megy keresztanyuékhoz,mert szegényeknek elromlott a bojlerünk, mi meg le a városba - ha nem szakad ránk az ég - mert még 1-1 teendő mindig akad, hiába az a kilométeres lista amit anya már 1 hónapja pipálgat.. :p
2 megjegyzés:
Na hát akkor ti igencsak űgyesek vagytok,mi be vagyunk zárva így semmit nem tudunk intézni,csak szegény apát fárasztjuk aki perze állandóan dolgozik.Jól néz ki a kalács!!!
Bencikusék
A lista szerintem sosem ér véget csak akkor mikor már minden bezár és nincs hova menni :) Mi is már vásárolgatunk 2 hete és még mindig van hiányzó dolog.
A fejfájás lehet a szem miatt is, ezt a szemészeten mondták nekünk, mert Máté is többször mondta főleg esténként, hogy fáj a feje. Egyébként amióta szemüvege van még egyik este sem mondta.
Anna, Máté és Móni
Megjegyzés küldése