2010. április 1., csütörtök

A nyuszi ajándéka és séta a ligetben
















Angyai gyerek voltam ma! Bitzos annak köszönhető, hogy anya egész hétre igyekezett kitalálni valamit, ha már ilyen volt az idő. Bár csütörtökre az előző napi esőnek köszönhetően lehült a levegő, de ahol sütött a nap, ott igazán kellemes volt az idő.

Délelőtt az oviban járt a nyuszi, és hozott nekünk kicsi kosárkában kindertojást, tojáskát és nyuszit. Megkaptam a csoportképemet is, így este meg tudtam mutatni apának is. Jól éreztem magam és nagyon nagyot aludtam,mert mikor 3 után anyáék megkérkeztek még pizsiben áltam. És nagyon lusta vagyok, ezt anya megállapította. Megvárom még az ovónéni vagy a dajkanéni felöltöztet, pedig itthon egyedül szoktam öltözni...

Aztán beültünk az autóba és irány a liget. Még Liliékre vártunk sétáltunk egyet, szépen sütött a nap és én meg megettem az uzsimat közben. Lili motorra jött, így én is kedvet kaptam a motorozásra. KÖlcsön is kaptam és én is mehettem vele kicsit, de hát elég furán néztem ki rajta, anya szerint.. Lili nem volt túl barátkozós kedvében, nem nagyon akarta kölcsönadni a motorját, a végén még sírt is... Ezúttal velem szépen szót lehetett érteni, nem én voltam a hisztis.

Etettünk kacsát, kerestem botot és egy vörösmókust is láttunk amint az avarban majszolt valamit. És persze a madarakat is megfigyeltem, azok is nagyon érdkeltek. REggel láttuk,hogy a feketerigó párja gyűjtögette a kis gallyacskákat. Anya mondta,hogy biztos fényket épít. Kíváncsi lettem volna nagyon arra a fészekre.

Apa is befutott közben, így neki is elmeséltem mi történt. A forrásba dobáltam köveket, biztos hogy azért csináltam mert anya nem engedte hogy belenyúljak a vízbe.. a vége csak az lett, hogy olyan sáros lett a kezem, hogy meg kellett mosnom benne...

Hazaérve már csak egy gyors evésre volt idő és irány a fürdőszoba.

Pom-pomot néztem este és diavetítőzött is apa. Maját is próbáltuk bevonni, de csak az első pár filmkocka tetszett neki, aztán még mi diavetítőztünk, addig ő kihajigálta az összes párnát, hálózsákot, takarót a kiságyból..


Ma reggelre a jobbik formám lepárolgott.. Anya megint úgy érezte minden mondatnál hogy a falnak beszél.. ÉN mentem a fejem után és a fülem totál be volt dugulva. Kergettem Maját a lakásban, amit ő bár kacagva élvezett, de a múltkori fejbevágás okán, anya kért,hogy ne tegyem,mert folyton a konyhába rohant ki tesó, és el akart esni párszor.. Hát fel kellett hogy emelje a hangját és kissé megrázzon mire felfogtam amit mondott.. A vásárlás során a városban sem igazán sikerült szót fogadni.. És hát a hisztisebb megint nem a kisebb volt.


Hazaérve játszottunk kicsit, csináltunk nagy rumlit, aztán nehéz volt összepakolni. Ebédre anya az egyik kedvecemet, milánóit készített, így meg is ettem a leveske után egy nagy tányérra..

Most pedig alszom és azt sem tudom mi vár rám délután.. jön Lívi és Laci.

3 megjegyzés:

Bea írta...

Húú de szuperek a képek.....
Kirándulhatnékom támadt!
Bencikusék

Lori and Ruben írta...

A gyonyoru idot elnezve mindig sirhatnekom tamad (na es honvagyam). Jol kielveztetek, jok lettek a kepek!
Debi

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Gyonyoruek vagytok a kepeken foleg az utolson,de jot setalhatatok,kacsakat etetettek,szuper lehetett.puszika