Csütörtökön az oviba is megérkezett a mikulás. De én már itthon azt ecseteltem anyának,hogy ez a miklás nem olyan mint aki hozzánk szokott jönni,mert ennek a szája körül "lyukas" volt a szakálla.. Hát igen.. nem lehetett valami élethű az illető. Még jó,hogy nem ismerte fel benne pl. a gondnok bácsit,mert az nagy illúziórombolás lett volna neki. De kapott egy csomagot, benne gyümi, édesség meg egy ugrókötél aminek örült. És az ovónénik egy nagyon édes télapóváró verset tanítottak a gyerekeknek, amit állítólag együtt mondtak el neki. Anya fel is vette a fényképezőgéppel, de akár hogy próbálta, nem tudja egyik oldalra sem feltölteni, pedig szerette volna a naplóba is betenni nektek.. :(
Tegnap viszont már náthásan jöttem haza az oviból. Az ovónéni szerint egész nap az orromat fújtam.. Anya feje füstöl,mert éppen meggyógyult Maja, most én vagyok újra náthás! :s Döbbenet!
A héten második felében nem volt autónk, így szerdán keresztanyu jött értem az oviba Lilivel, és jót futkároztunk az udvaron. Csütörtökön Anikó vigyázott Majára reggel és délután is, és anyával édes kettesben sétálva mentük az oviba és jöttünk haza. Tegnap pedig keresztanyuék vittek reggel és ők is jöttek értem délután. Sőt, Lilit is hozták, aki itt töltötte a délutánt,még kereszanyuék autónézőben voltak. Valahogy nem vagyunk egy hullámhosszon mostanában... :( Én szeretnék minden megbeszélni ,meg persze parancsokat osztogatni, de Lilike sokszor nem válaszol arra amit mondok vagy kérdezek, ezen pedig megsértődök, sírva fakadok morgok.. :( De azért volt habtapiépítés, kis "örjöngés", közös legózás, autózás is. Játszottunk egymás után a golyópályával és persze Maját boldogítottuk, aki járt kellt közöttünk és mit sem törődött velünk. :D CSak persze azzal amit éppen előszedtünk.
Utána még együtt is vacsiztunk, és ma reggel mondtam is anyának,hogy milyen szupi,hogy az ünnepi vacsinál itt volt Lili és ő is velünk vacsorázott. Bár neki annyira azt hiszem nem jött be a rántott, töltött husika, de nekem nagyon ízlett. :)
Aztán összepakoltunk, és még apa Maját fürdette, mi meg vártuk keresztanyuékat, addig anya elolvasta nekünk az új diafilmet ami 3-án volt az ádventi naptár zsebébe, és ami a Kismarkolóról szólt, akinek a szüleit úgy hívták hogy Paparkoló és Mamarkoló. :D Lilinek is tetszett nagyon.
Mikor megjöttek keresztanyuék anya levitte Lilit, én pedig megtem fürdeni. De fürdés után még egy mesére jutott idő, aztán pedig lent folytattuk az olvasást, és persze a Kismackóról is megtudtam ezen a napon kivel találkozott az állatok közül és milyen ajándék került a zsákjába.
Itt pedig éppen építek. Ez a játék még anyáéké volt. Aztán pedig az autókkal játszottam a pályán..

2 megjegyzés:
Csak ne legyel beteg Kristof! Mostanra mar eleg volt, mi is ki akarunk mar maszni belole!
Hat igen, a siras nem epen fius:) Rubennek is mondogatja anya, de valahogy nem erti meg.
Lori es Ruben
Képzeld el Kristóf, hogy újabban én is mindenért sírok, szóval én megértelek:-)
Szuper, hogy az oviban találkoztál a Mikulással!
Megjegyzés küldése