2009. április 26., vasárnap

Eltelt ez a hét is




Még mindig nem tudunk arról beszámolni, hogy gyógyult vagyok, bár anya nagyon ügyesen megtalálta a megfelelő homeopátiát és már kifele mászom.. Csütörtökö voltunk mamáéknál, akkor még rettentően vacakul voltam egész nap. Már mama és anya is annyira sajnáltak a folyamatos köhögés és orrfújástól.. és ahogy az orrom kinézett... De másnapra már sokkal-sokkal jobb volt a helyzet. Most már sűrű valami jön és hurutos a köhögésem, ami már csak ritkán zavar. Tudok enni is, nem lesz hányás a vége, aminek anya már önmagában is örül nagyon...
Pénteken délután anyával lementünk a főtérre megint játszani egyet. Én nagyon elememben voltam, dobáltam felfele a labdámat és szaladgáltam utána, rettentően élveztem, még a hajam is csuron víz volt.. anya már nem győzött csitítgatni a végén,mert félt, hogy most még jobban megfázom, pedig egy szál póló volt rajtam csak. Találtam gyerekeket is, akikkel játszottam, meg egy kislányt, akinek a hugocskája 1 éves volt, és rettentően tetszett nekem, ahogy négykézláb mászott a füvön.. :D Mentem utána meg ölelgettem. :D
Apa is befutott közben így fociztunk is egy nagyot. A hazafele indulás viszont sajnos a mostani szokásos visítós, ordítós, csapkodós hisztivel telt.. és ezek után már semmi nem jó.. Tipikusan "ha sapka van rajta az a baj, ha nincs az a baj" efektus üt be, és mindenért vonyítok, toporzékolok és teli torokból visítok... :( De azért csak hazaértünk.. Itthon is többször össze kellett akasztanom a bajszomat anyával és apával is, először a vacsora, majd a fürdőszobai teendők, aztán a fürdés és végül a csendes lefekvés miatt,mert hát mikor Maja végez a fürdéssel - nekem addig anya mesét olvas - én akkor megyek fürdeni. Anya pedig eteti Maját és lefekteti. De mivel nekünk az emeleten a szobából nyílik a fürdő, így ha már alszik Maja csak nagyon csendesen lehet bent viselkedni, ez pedig nem akar sikerülni.

Szombaton apa, papa és keresztapuék Zolibácsiéknak segítettek pakolni délelőtt, így anyával voltam, és sajnos a műsorozás is megmaradt. Aminek 2kor ismét fültanuja lehetett mindenki. Ez most a testvérféltékenység megnyilvánulása volt,mert szegény Maja éppen akkor mert felkelni, mikor én és anya akkor kezdte el etetni amikor megjelentem a lépcső tetején. Na onnantól ordítottam, toporzékoltam, visítottam és semmit nem tudtam egyedül megcsinálni. Se wc-zni, se a villanyt fel aztán meg lekapcsolni a fürdőben, se orrotfújni. AMit pedig máskor csak egyedül vagyok hajlandó megcsinálni..
Aztán mikor apa hazajött és lehiggadtam anya és Maja elmentek bevásárolni,mi pedig apával a térre bicózni. De mostanában a biciglivel is csinálom a fesztivált, egy darabig megyek vele, aztán pedig nem vagyok hajlandó és csak nyafogok meg alkudozok.. hát a végén így volt szombaton is. És apa tiltása ellenére belementem a Dunába, úgyhogy a kelletténél hamarabb jöttünk is haza.. :(

Ma pedig mivel még nem voltam meggyógyulva, a vendégeinkkel a találkozást elnapoltuk, így anyáék reggel kitalálták, hogy mivel mama egyedül van otthon és szép idő van, így kimegyünk Kosdra.
Jól is tettük,mert nagoyn élveztem. Anyát hazafele megkérdeztem az autóban, hogy mi miért nem rendes házban lakunk, ahol nincs annyi lépcső.. :):):):)
Meg hogy miért nem a mamáéknál lakunk...
Volt cirkusz azért ma is.. délben kellett egy kis műsort rendeznem,meg apának megint a biciglivel húztam fel az agyát.. így kint is hagytuk Kosdon,mert apa mérges lett, hogy én akartam bicózni menni és az utca végétől neki kellett hazatolnia...
De játszottam a homokozóba a traktorral meg a nagy billenccsel, markolóval, motoroztam, apának segíttem szerelni, vezettem az autót, meg voltunk biciklizni is.
Az alvás rövidkére sikerült, de ez ilyenkor érthető is.
A hazafele induláskor is belekezdtem a műsoromba, de hirtelen mama is megjelent és olyan mérgesen nézett és ripakodott rám,hogy meg is szeppentem tőle, és anya figyelem-elterelésvel végül elérte,hogy hiszti nélkül pakoltam össze az udvaron és öltöztem át bent a lakásban...
Viszonylag gyorsan megvacsoráztam, megszeretgettem Maját utána, én szerettem volna dajkálni, és neki is most tűrhető kedve volt így hagyták anyék. Anya mesélt és a fürdés után - ami sajnos csendesnek nem volt mondható továbbra sem.. - pillanatok alatt elaludtam.. Hiába, a kosdi levegő... :)

5 megjegyzés:

Melinda írta...

Jaj, hát mitől vannak ezek a nagy hisztik Kristóf barátom? Lehet, hogy így jön ki rajtad a tesóféltékenység? Pedig hát nagyon szeretnek Téged is Anyáék, jó-jó, én sem érteném meg, mondani mindig könnyebb:-)
Szuper, hogy jól érezted magad a Mamáéknál, most az idő is kellemes volt , bár vasárnap eléggé hűvös volt, mi fáztunk anyával.
Szép napot, hetet kívánunk Nektek!

Mia és Maja írta...

Jajj,ez az örökös betegeskedés,annyira bosszantó tud lenni...:s:@
Nagyon sajnáljuk,hogy már megint köhögsz édes barátunk.:(((
Majácska is nálunk köhög,így anyáék nem merték tegnap elvinni az állatkertbe,inkább ottmaradt Apamamáéknál.:$
Reméljük,gyorsan meggyógyulsz Te is!:)
Maja keresztelői képei gyönyörűségesek,de hát milyenek is lehetnének egy ilyen tündéri kislányról!:p:)
Sok puszika Nektek!:)

Lori and Ruben írta...

Lori is szeretgeti Rubent egyfolytában! Néha alig birom töle távol tartani:)
Uhh, nem lehet könnyű anyának, amikor igy hisztizel. Hátha csak a nátha miatt van.
Jobbulást!
Debi

Névtelen írta...

Szerencsére nálunk féltékenység nem nagyon van és a hiszti is minimális. Nem lehet egyszerű Kristóffal, de talán jobb lesz a helyzet ha már nagyobb lesz egy kicsit a Maja. A bicaj nálunk nagyon megy. Mindenhova azzal megy (persze ahova BKV-val megyünk oda nem)!
Tiborfi Anna és Máté

Bea írta...

Huha,akkor nálad erősebb a a tesvérféltékenység mint nálam.
Kíméld anyát,és jobbulást.
Bencikusék