2009. december 23., szerda

A várakozás utolsó napja.

Elkészült tegnap a beigli. Anya persze nem elégedett az ízével, de nekem nagyon finom, és apa sem győzte dicsérni. Különösen a gesztenyéset. :)




Tegnap és ma pedig már a ténykedés, a végső simítás jegyében telt. Kicsit tegnap még bosszantotam anyámat, estére már a haját is tépte. Ugyanis ebben a finom locs-pocsban lementünk délután vásárolni. Nem voltam túl együttműködő. Sőt még az emberekkel teli boltban állnom kellett volna a sarokban a babakocsi mellett még anya gyorsan néhány dolgot a kosárba dobált és kiállta a km hosszú sort.. Addig én kuncsorogtam egy nyalókát az eladó nénitől , aztán pedig még Majának is odadugtam ,hogy nyalja meg... :( Na amit kaptam azt nem tettem zsebbre.. Azaz a nyalókát sem ehettem meg, botor anyám bedobatta velem a kukába... :o Mert hát mindehhez hozzá tartozik,hogy néhány hete ezt már eljátszottam az eperivólével... Előtte szépen megbeszéltük, anya elmagyarázta, hogy epret és málnát még nem ehet Maja mert pici magok vannak benne és ettől lehet hogy valami baja lesz... Mondtam "ok" értem.. Erre ő felment az emeletre 1 percre, mire visszajött már Maja szája epres volt... :o Na akkor kaptam tisztes fejmosást.. De ezek szerint semmit nem ért.. .Most apa beígért egy fenékpacsit abban az esetben ha ezt még egyszer eljátszom... Reméljük megértettem...
Apa egész nap dolgozott, fél 6 volt mire megérkezett. Utána még porszívóztunk egyet. Aztán már jöhetett a vacsi, fürdés.. és hát a szófogadatlanságom miatt mese nélkül mentem aludni.

Ma mindenhol ott voltam ahol csak lehetett, segítettem. Először építettem egy frankó sínpályát még a szakadó esőben apa vásárolni volt, anya meg az ebédet készítette. Aztán apa hazajött, Maja felébredt, és nekifogtunk befejezni amit anya tegnap elkezdett. Helyet csinálni a fának, amit estére beállítanak anyáék a szobába, hogy egy kicsit holnapra megereszkedjenek a levelei és díszíthető legyen.. Segítettem apának az egyik fotelt az emeletre vinni, anyának az maradék doboz szaloncukrot átcsomagolni. Gyönyörű bronz színű batyukat készített belőle, így kerülnek a fára. Én botottam a szaloncukrot,meg elhelyeztem a papíron. Segítettem a papírt is vágni. Apával kávét főztünk és kimostuk Maja előkéjét amit összekent. Sajnos mivel most is szakad az eső, nem mehetek apával a fenyőfát befaragni, de igéretet kaptam arra, hogy itthon segíthetek felállítani.. :)


Anya azt próbálta megörökíteni amikor haragudtam és rondán néztem,mert nem kellhettem fel. Addig pihiznem kellett még amíg Majának is véget nem érti a déli alvás.

2 megjegyzés:

Bea írta...

Hajjaj,tessék nagyon jónak lenni.
Olyan jót kacagtam a képen!
Boldog Karácsonyt!
BEncikusék

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Gyonyoru vagy a kepen es hogy tudsz pozolni ,aranyos.Kellemes Karacsonyi unnepeket kivanunk nektek.puszika Szabina ,Julia es Izabella